Századok – 2011
MŰHELY - Csapody Tamás: Tálas András népbírósági pere. (Tálas András-e Radnóti Miklós gyilkosa?) I/197
TÁLAS ANDRÁS-E RADNÓTI MIKLÓS GYILKOSA? 199 tit, hanem azt, hogy jelenlétében verték meg. Nem tudjuk tehát, hogy valójában mi hangzott el a meg nem tartott tárgyalás előtt, illetőleg csak azt tudjuk, hogy mit írt a két lap. Utóbbiak viszont a Tálas által agyonveretett Radnóti haláláról számoltak be. Az 1947 eleji újságcikkek megjelenése után Tálas András és Radnóti Miklós, gyilkos és áldozat személyének összekapcsolása feledésbe merült. Egészen 1984-ig nincs semmi nyoma annak, hogy sajtóban vagy az irodalomtudományban bárki is említette volna ezt az összefüggést. Radnóti gyilkosait hol magyarokként, hol németekként azonosították, de Tálas neve nem került elő. Időközben azonban az állambiztonsági szolgálat titkos nyomozásba kezdett (1967), és ennek végeredménye (1977) az lett, hogy Tálas Andrást és a neki beosztott négy keretlegényt nevezték meg, illetőleg gyanúsították meg Radnóti és társainak abdai kivégzésével.8 Tálas András ekkor már halott volt, de élő társai ellen sem indítottak büntetőjogi eljárást. A nyomozás eredményeit tartalmazó végső összefoglaló jelentés tartalma — akárcsak az „Abdai gyilkosok" dosszié léte — továbbra is szigorúan titkos minősítésű maradt. Tolnai Gábor irodalomtörténész azonban 1974-ben a titkos nyomozás eredményeiről tízoldalas tájékoztatót kapott.9 Ebben arról is tájékoztatták, hogy Tálas András hadapródőrmester döntött a kivégzésről, ő volt a parancsnoka a kivégzést végrehajtó magyar katonai csoportnak. Tálas négy bűntársának nevét nem közölték Tolnaival, de azt igen, hogy Tálas saját kezűleg részt vett a mészárlásban.1 0 A szolgálat mindezt nem feltételezésként, hanem tényként közölte Tolnaival. Tudomásunk szerint a szolgálat nem adott újabb tájékoztatást az irodalomtörténésznek. így ő nem értesülhetett később sem arról, hogy az állambiztonsági szolgálat végül nem tudta minden kétséget kizáróan bizonyítani a Tálas-különítmény bűnösségét.1 1 Nem is kezdeményezett büntetőeljárást a még élő gyanúsítottak ellen. Tolnai az általa hitelesnek gondolt tájékoztatás ellenére sem adta közre a Tálas-gyilkosságról kapott információkat a „Nőnek az árnyak" című kötetében (1981). Itt szó szerint közölte az Irodalomtörténeti Közleményekben korábban (1969) megjelent tanulmányát. A szolgálattól kapott új információkat azonban Tolnai később mégis közzétette, igaz, a forrás megjelölése nélkül. Radnóti születésének 75. évfordulóját találta alkalmasnak a kapott adatok közreadására. A Győrben 1984 novemberében megrendezett háromnapos irodalomtörténeti vándorgyűlés alkalmával hangzott el Tolnai előadása. Ekkor nevezte először a költő gyilkosának Tálast.1 2 A vándorgyűlésről és egyben Tolnai előadásáról az országos sajtó is beszámolt.1 3 1947 után a nyilvánosság ekkor hallott tehát másodszor erről. A következő évben pedig kiadták a vándorgyűlésen el-8 Összefoglaló jelentés. Bp. 1975. júl. 14. Nytsz.: 3/6-662/75. Abdai gyilkosok fedőnevű dosszié. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) 3.1.5. 0-16476. 294-296. 9 Tolnai Gábor professzor elvtársnak. Az állambiztonsági szolgálat alá nem írt levele Tolnai Gábornak. Bp. 1974. nov. 20. Nytsz.: nincs. ÁBTL 3.1.5. 0-16476. 255-264. 10 Tolnai Gábor professzor elvtársnak. ÁBTL 3.1.5. 0-16476. 260-261. 11 Jelentés. Bp. 1975. 9. 16. Nytsz.: 34-236/75. ÁBTL 3.1.5. 0-16476. 285-286. 12 A vándorgyűlés második napján hangzott el Tolnai Gábor előadása, „Radnóti-kutatásaim margójára. Az utolsó korszakról" címmel. 13 marafko [Marafkó László]: Az út végső szakasza. Radnóti-emlékülés Győrött. Magyar Nemzet 47. 1984. november 20. 7.; Nemes György: Hogy is van ez? Népszabadság 42. 1984. december 9. 16.
