Századok – 2011
MŰHELY - Csapody Tamás: Tálas András népbírósági pere. (Tálas András-e Radnóti Miklós gyilkosa?) I/197
198 CSAPODY TAMÁS Bzör — tévedésből — Tálas fogolytársát, majd a védelmére siető fogházőrt, sőt a rendcsinálásra odasiető rendőrőrmestert, majd pedig a Tálas védelmére kelő nővérét is megverték. Tálast is alaposan megverhették, mivel az újság azzal fejezete be tudósítását, hogy Pálosi tanácselnök véget vetvén a verekedésnek, az egyik melléklépcsőn vezette vissza „az összevert foglyokat". Nincs tudomásunk arról, hogy más lapok is beszámoltak volna Tálas tárgyalásáról. Az említett két lap sem közölt további híreket a népbírósági tárgyalás menetéről és Tálas későbbi kivégzéséről. Ez azért meglepő, mert Radnóti gyilkosának személye és a gyilkosság körülményei mindenképpen közérdeklődésre tarthattak igényt.5 A további „hírzárlat" azért is meglepő, mert az időközben napilappá alakuló Kossuth Népe egy másik — Tálassal egyébként a dunántúli menetben együtt lévő — „véreskezű bori keretlegény" kivégzéséről részletesen beszámolt.6 A két tudósítás eltér a költő agyonveretésének helyét illetően. A Szabad Szó szerint a gyilkosság Cservenka elhagyása után, Bécs felé menetelés közben történt. A Hétfői Kossuth Népe mintha a Bor és Cservenka útszakasz közé tenné a gyilkosságot. A két lap helymegnevezését azért nehéz megfejteni, mert a Győrből Abdán át vezető út végül is valóban Bécsbe visz, a neve is Bécsi út, de a boriakat nem Bécsbe kísérték. A Nyugat-Bácskában lévő Cservenka ugyan tragikus helyszíne a bori történetnek, de a szentkirályszabadjai indulás helyétől időben és térben egyaránt messze van, és Radnóti gyilkossága szempontjából nem bír relevanciával. A tudósítások viszont egyaránt arról számolnak be, hogy a Borból visszatérő menetelés során Radnóti nem bírta a gyaloglást és a sorból kilépett, lemaradt, majd őt ezért Tálas András a menetet kísérő keretlegényekkel agyonverette. A kanonizált változattal szemben tehát a legyengült, menetképtelenné váló és lemaradó költőt nem teszik lovas kocsira, és nem lövik tarkón sem itt, sem Abdánál. Radnótit ebben a verzióban fegyver használata nélkül agyonverik. Tálas parancsára történik a gyilkosság, de Tálas abban tevőlegesen nem vesz részt. A tudósítások és a kanonizált változat bizonyos feltételezésekkel természetesen szinkronba hozhatók.7 A tudósításokban megjelentek — hipotetikus kiegészítések nélkül — ellentétesek az abdai kivégzés teóriájával. A később tárgyalandó Tálas peranyagból azonban tudható, hogy az újságírók nem tudósíthattak magáról az 1947. február 8-i tárgyalásról, mert azt éppen az atrocitások miatt meg sem tartották. A következő tárgyaláson (1947. február 24.) tanúskodott csak dr. Erdős Lajos. Ő, jegyzőkönyvezett tanúvallomásában viszont nem azt mondta, hogy agyonverték, hanem azt, hogy megverték Radnóti Miklóst. És nem azt nyilatkozta, hogy Tálas verette agyon Radnó-5 A Radnóti-gyilkosság bizonyítottsága vagy megalapozatlansága egyaránt fontos hír lett volna, különösen akkor, ha az ezzel kapcsolatos népharag is nyilvánosságot kapott. 6 [Névtelen]: Zokogva és átkozódva ment az akasztófa alá 30.000 ember gyilkosa, a véreskezű bori keretlegény. Kossuth Népe 3. 1947. augusztus 1. 5. A bori keretlegény itt Sisák György tartalékos tizedes (an.: Mátyás Ilona, Csanádpalota, 1920. márc. 27. - Bp., 1947. júl. 31.). A lap nagyságrenddel téved a Sisák által kivégzett emberek számát illetően. 7 Például: 1. A keretlegények megverték ugyan a költőt, de nem halt meg és a szekérre tett félholt Radnótit Abdánál lőtték tarkón. 2. A verésbe belehalt Radnótit szekérre teszik és a többi menetközben agyonvert munkaszolgálatossal együtt viszik a menet után.
