Századok – 2011

TANULMÁNYOK - Vonyó József: Gömbös kormánypártjának ideológiája és programja I/3

GÖMBÖS KORMÁNYPÁRTJÁNAK IDEOLÓGIÁJA ÉS PROGRAMJA 15 Gömbös és társai világfelfogását utólag rekonstruáljuk, felvázoljuk az általuk így nem összegzett, mégis egységet mutató gondolatrendszert. Abban is segítenek bennünket, hogy a párt dokumentumaiban, vezetőinek megnyilatkozásaiban esetenként csupán felvetett gondolatokat értelmezzük. A párt vezetőinek — mindenekelőtt Gömbös, Béldi Béla és Marton Béla, továbbá néhány vidéki „élharcos" — beszédeiből, cikkeiből és az említett újságcikkek egy részéből, továbbá a NEP Országos Központja propagandaanyagaiból, a szervezetek irányítását szolgáló dokumentumokból rekonstruálhatók a NEP ideológiai-politikai karakterét meghatározó nézetek, illetve ezek elemei. Azokra a dokumentumokra támaszkodhatunk, melyekben gyakran ismertették az országos vezetés álláspontját egy-egy politikai eseménnyel, jelenséggel kapcsolatban. Különösen a NEP központjának kiadványai és Béldi Béla említett cikksorozatai tekinthetők megbízható forrásnak. E források — születésük körülményei és funkciójuk révén — lényeges eltéréseket mutatnak a Nemzeti Munkatervtől és Gömbös korai beszédeitől. Utóbbiak segítségével ugyanis labilis helyzetét kívánta stabilizálni az új miniszterelnök. Ezért olyan ígéreteket is megfogalmazott bennük — különböző társadalmi rétegek megnyerése érdekében —, amelyek többel kecsegtették a társadalmat, mint amennyit ténylegesen meg akart valósítani. Másrészt kénytelen volt elhallgatni valós céljai közül azokat, amelyek elriaszthatták volna az általa megnyerni kívánt társadalmi erőket. Nem szólhatott nyíltan olyan elképzeléseiről sem, amelyek bizalmatlanságot kelthettek a parlamentben, a kormánypártban és a közigazgatásban egyaránt többséget élvező konzervatív politikusokban, képviselőkben, akik Bethlen vezetésével bármikor megbuktathatták Gömböst és kormányát. Mindez megnyilvánult egyazon kérdésben tett nyilatkozatainak ellentmondásaiban. Ezzel szemben a Nemzeti Egység Pártja bizalmas dokumentumai, melyeket az Országos Központi Pártiroda csak a NEP-vezetők körében terjesztett, nyíltan szóltak a tervekről. Ezekhez hasonlóan nagyobb nyíltság jellemezte az 1935 áprilisa után megjelent sajtócikkeket, elhangzott beszédeket. A parlamenti választásokon elért győzelem, Bethlen körének jelentős meggyengülése azt a reményt keltette Gömbösben és közvetlen munkatársaiban, hogy elhárult a legfőbb akadály terveik megvalósítása elől, s bátrabban feltárhatják lapjaikat. így e cikkek elég pontosan tükrözik valódi szándékaikat. További fontos ismeretforrásul szolgál a Gömbös-kormány politikai gyakorlata, főként a NEP szervezése és működése, amiből az állammal kapcsolatos tervekre vonatkozóan is fontos következtetéseket vonhatunk le. A pártpropaganda irányítói ideologikus jellegű megnyilatkozásaikban az ország korabeli helyzetéről, a kialakult gazdasági, társadalmi, kulturális és más problémák természetéről, okairól, illetve a szerintük üdvös megoldásokról, azok egyes elemeiről fejtették ki nézeteiket. Miként már fajvédőként 1920 után, a problémák legfőbb okát Trianon hatásaiban látták, s 1932 után is elsődleges célként fogalmazták meg a revíziót. Munkatársai kórusától kísérve, Gömbös okkal büszkélkedett azzal, hogy a Nemzeti Munkaterv 3. pontjában először emelkedett a revízió a kormányprogram szintjére. Ám ennek megfogalmazása is jelezte, hogy a kormányzati felelősség taktikázásra, a körülmények felelős mérlegelésére késztette a miniszterelnök-pártvezért. Nemcsak a békés eszközök hangoztatása mutat erre, hanem az is, hogy ezzel együtt a kormány vállalta az elszakadt