Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Vonyó József: Gömbös kormánypártjának ideológiája és programja I/3
14 VONYÓ JÓZSEF A pártvezetésen kívül sem találunk olyan személyeket, akik a kormánypárti politika ideológiai megalapozásának igényével összegezték volna a korabeli világról, a nemzetközi és hazai gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai folyamatokról alkotott nézeteiket, illetve Gömböséhez idomuló felfogásukat. A miniszterelnök környezetében nem bukkantak fel olyan személyiségek, mint pl. Alfred Rosenberg Hitler, illetve Giovanni Gentile Mussolini mellett. Pedig a NEP debreceni szervezetének vezérkarában több egyetemi tanár is vállalt magas funkciót.41 Fóruma — folyóirata — sem volt a pártnak, mely publicitást biztosított volna ilyen alkotásoknak. Az Országos Pártközpontban ugyan elhatározták egy, „a Nemzeti Egység célkitűzéseiért küzdő havi folyóirat" indítását A Nemzet címmel, Marton Béla szerkesztésében,4 2 ennek azonban egyetlen példánya sem található könyvtárainkban. Oka minden bizonnyal az, hogy a terv nem valósult meg. Nem tudni, anyagi okok miatt, vagy más megfontolásból. Annyi bizonyos, hogy nem tarthatták döntő jelentőségűnek, ha eltekintettek e tervek megvalósításától. Úgy tűnik, megelégedtek politikai nézeteik lózungszerű, csupán egy leegyszerűsített tömegpropaganda céljait szolgáló, felszínes összefoglalásával, nem tartották fontosnak azok elmélyült elemzését, rendszerszerű végiggondolását. Azt is mondhatjuk, a párt hasonlított vezérére, aki nem elméleti ember volt, hanem pragmatista politikus. Egy másik, Gömböshöz közel álló, őt mindenben támogató szervezet sajtója töltötte be részlegesen és korlátozottan a NEP keretein belül hiányzó szerepkört. A Társadalmi Egyesületek Szövetsége4 3 által kiadott, s 1932 novemberében a kormány és a kormánypárt félhivatalos szócsövévé minősített hetilap, a Nemzeti Figyelő volt az egyetlen kiadvány, mely rendszeresen közölt elméleti igényű áttekintéseket elismert tudósok, szakemberek tollából. Ezek az írások azonban inkább tájékoztató jellegűek voltak, s leginkább azzal a céllal születtek, hogy a párt és a kormányzat politikájának egy-egy elemét igazolják, és segítsék elfogadtatni a közvéleménnyel — szakmai érvek, külföldi példák révén.44 Ám a bennük rögzített információkat, a belőlük levonható következtetéseket sem használták fel egy szintézis megalkotására. Arra azonban alkalmasak, hogy 41 Debreceni Újság - Hajdufóld, 1933. június 20. 42 A Folyóirat a beharangozó szerint „...a nemzeti lét minden aktuális kérdésével komoly, de élénk, színes formában..." foglalkozott volna, munkatársait pedig „a magyal- politikai, gazdasági és kulturális élet elméleti és gyakorlati kiváló reprezentánsai" közül kívánták verbuválni. Előfizetési árát is meghatározták, kedvezményt biztosítva a NEP tagjainak és szervezeteinek. A NEP Országos Központja 40/1934. sz. körlevél, 1934. október In: Gömbös pártja... i. m. 199-200. 43 Gömbös a társadalom felülről történő megszervezésében kívánta eszközként felhasználni a TESZ-t. Ezért is vállalt benne vezérelnöki pozíciót 1933-ban. 44 Csupán néhány példát említve, ilyenek voltak pl. Rugonfalvi Kiss István, debreceni egyetemi tanár írásai: Új korszak küszöbén. A liberalizmus és a szociáldemokrácia csődje. Az abszolutizmus dicsérete (Nemzeti Figyelő, 1933. szeptember 17.); Új korszak felé (1934. január 1.); A német kérdés (1936. január 12.); Idegen családnevek (1936. január 26.). Külföldi mintákat elemezett és mutatott be többek között Mikes-Mischek Ferenc (Új nemzet Európa arénájában. A Harmadik Birodalom nürnbergi nagy seregszemléje - 1933. szeptember 17.); Dr. Kovalóczy Rezső (A korporációs állam kiépítése - 1934. január 1.). A mezőgazdaság, illetve a falu aktuális kérdéseit vizsgálta Beke László mezőgazdasági szaktanár (A mezőgazdasági termelés irányításának célja és lehetőségei - 1933. november 5.) és dr. Bodor Antal egyetemi magántanár (A falu megszervezése - 1934. január 21.). Eszterhás István (A liberalizmus, demokrácia és internacionálék romjain kel fel a nemzet - 1933. szeptember 17.) a nemzetközi és a nemzeti eszmék hatását, Mikes-Mischek Ferenc (Új szelek a magyar vitorlában - 1934. január 14, 21, 28.) a társadalom szerkezetét és az államszervezet változatait, illetve a kettő viszonyát elemezte.
