Századok – 2011
MŰHELY - Erőss Zsolt: A martonizmus felszámolása. A Nemzeti Egység Pártjának átszervezése 1936-ban I/161
176 ERŐSS ZSOLT dése volt — pozícióelőnyt jelenthettek a Vezér nélkül maradt radikális jobbszárny számára. Nem tudni, hogy mennyiben volt tervbe véve egy NEP-ből való kivonulás eshetősége már a nyári és ősz eleji szervezkedés alatt. Mindenesetre Gömbös halála után a régi fajvédő párt felélesztésével kapcsolatos megnyilatkozások ezt a lehetőséget sem zárják ki, mint ahogy a Nemzeti Munkaközpont (NMK) és a Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) Marton által jóval Gömbös halála előtt megindított szervezésének, illetve politikai aktivizálásának felerősödése is erre utal. A Gömbös halálát közvetlenül megelőző időszakban a Marton-csoport működését mindenesetre két, látszólag ellentétes irányú tevékenység jellemezte: egyrészt a vidéki gyűléseken elhangzott beszédeik és a sajtóban megjelent cikkeik már nemcsak a támadások elleni védekezést szolgálták, hanem új, radikális irányba mutató elemekkel is bővítették a Nemzeti Egység programját. Míg az előbbiek kivétel nélkül a párt nevében fogalmazódtak meg, utóbbiak a szélsőjobboldali csoportnak a Gömbös betegsége folytán módosult belpolitikai helyzetben való útkeresését tükrözik. Másrészt — korábbi magatartásuktól eltérően — határozott gesztusokkal próbálták a hatalmi pozíciók jövőbeni átmentését megkönnyíteni, illetve elfogadtatni „külső és belső" ellenfeleikkel. A Marton-csoport újraéledő propagandatevékenysége a nyár közepi időközi választásokhoz köthető, amelyekre Martonék a NEP-szervezkedés szükségességének alátámasztása és a szervezkedés erejének demonstrálása céljából különösen nagy figyelmet fordítottak. Az 1936. július végi pacsai időközi választáshoz — amelyen Huszovszky Lajosnak, a NEP hivatalos ügyészének és Marton közeli barátjának mandátuma volt a tét — három látványos akció is fűződött. Csicsery-Rónay Istvánnak a Zalai Hírlapban megjelent, „Válasz a gáncsoskodóknak" című cikke a Gömbös-kormány „korszakos" reformpolitikájának összefüggésében felelt a martoni törekvéseket évek óta bíráló ellenzéknek, s kifejtette, hogy az ellenzék politikai és gazdasági érdekeit veszélyeztető népi reformgondolat miatt érték méltánytalan támadások a pártszervezésben élen járó személyeket.62 Csicsery-Rónai cikke szorosan kapcsolódott ahhoz a látványos felvonuláshoz, amelyet a NEP szélsőjobboldali csoportja Huszovszky képviselői mandátuma érdekében Pacsán véghez vitt, s Marton Pacsán elmondott beszédével is lényegi azonosságot mutat. Marton mindenekelőtt leszögezte, hogy az időközi választások a magyar belpolitikai szisztéma alapvető hibájára hívják fel a figyelmet, mert mivel „a keresztény nemzeti alapon álló polgári pártok minden érdemleges programpontja benne van a Nemzeti Munkatervben ", az ellenzék „személyi indulatok" gerjesztésével próbálja meg kivívni helyét a nemzeti életben, így viszont csak a nemzet egységes erőit gyengítik. Ezzel szemben a Nemzeti Egység az időközi választásokon csak parlamenti képviseletének megerősítéséhez kér bizalmat, ám ennél is fontosabb, hogy a Nemzeti Egység szervezése, társadalmi csoportjainak megerősítése pártpolitikai céloktól függetlenül szolgálja a magyar nép gazdasági, kulturális és szociális jólétét. „Társadalmilag a Nemzeti Egység szervezése azt eredményezte, hogy a nép hivatott vezetői tényle-62 Zalai Hírlap, 1936. július 26.
