Századok – 2011
MŰHELY - Erőss Zsolt: A martonizmus felszámolása. A Nemzeti Egység Pártjának átszervezése 1936-ban I/161
A NEMZETI EGYSÉG PÁRTJÁNAK ÁTSZERVEZÉSE 1936-BAN 175 A Marton-csoport tevékenysége Gömbös haláláig Gömbösnek a politikai életből történő kiesése 1936. május közepén már önmagában gyengítette a Marton-csoport párton belüli pozícióit. Ennek, s az 1936 első felében Marton személye ellen irányuló támadásoknak a hatása, s ezzel összefüggésben a NEP szigorúan irányított és ellenőrzött szervezetének gyengülése leginkább abban a két keresetben mutatkozott meg, amelyeket 1936. május végén illetve július elején nyújtott be a párt ellen két volt alkalmazott, akik a NEP Országos Központjában működő D.(defenzív) osztály megbízásából végzett munka után elmaradt járandóságukat követelték. Ezek a keresetek a parlamenti ülésszak utolsó időszakában, s tulajdonképpen az egész nyári propagandakampány folyamán lényeges elemei lettek a NEP elleni támadásoknak, és a NEP-en belül a pártszervezés martoni módszereit helytelenítő mérsékeltebb képviselők csoporttá szerveződésében is éreztették hatásukat. A politikai megfigyelések, a konspirativ célzatú adatgyűjtés, a politikai és a szellemi élet kimagasló egyéniségeinek „nyilvántartása", illetve általában az állambiztonsági szervekkel parallel módon titkosrendőri feladatokat végeztető pártszerv léte már kézzelfogható bizonyítékai voltak azoknak a vádaknak, amelyek a Marton-féle módszerekben a diktatórikus törekvéseket láttak.59 Ennek ellenére, amikor a párt Marton vezette szélsőjobboldali csoportjának tagjait kormánypárti és ellenzéki oldalról már egyaránt érő támadások 1936 nyarától egyre határozottabbá kezdtek válni, azok újult erővel vetették bele magukat a pártszervezésbe. Ugyanis Gömbös „miniszterelnök a spanyol események hatására kiadta az utasítást, hogy a nyári parlamenti szünetet a pártszervezés, illetve a nemzeti egység propagálása szempontjából a legerőteljesebben használja fel a pártvezetőség és a pártadminisztráció."6 0 Ezek szerint feltételezhető, hogy Scheftsik repülő-ellenőri, valamint Jurcsek Béla és Csicsery-Rónay István nyár végétől meginduló szervezőtevékenysége is határozott miniszterelnöki támogatást élvezett,6 1 s érthetővé teszi azt is, hogy Martonnak a NEP vezérkarban eszközölt személyi változtatásai — amelyekre a kortársak semmilyen elfogadható magyarázatot nem találtak, és amelyről a NEP vezetősége is mélyen hallgatott — miért maradtak „megtorlatlanul" egészen Gömbös újabb betegszabadságáig, illetve haláláig. A Marton-csoport tevékenysége ettől függetlenül arra is utal, hogy egyáltalán nem adták fel az 1936. január előtti állapotok visszaállítására és az eredeti szervezési elvek gyakorlati megvalósítására irányuló törekvéseiket. Aktivitásuk másik része azoknak a személyi kapcsolatoknak a szorosabbá tételére irányult, ami által egyrészt maguk a szervezetek kézben tarthatók voltak, másrészt egy esetleges kormányváltozás, vagy a párt belső életét érintő átalakítás esetén — ami Gömbös betegsége óta csak idő kér-69 A két keresetre, illetve a defenzív osztályra vonatkozóan_1.: Az Est, 1936. május 28.; Magyarország, 1936. május 28., 29.; Magyarság, 1936. június 21.; 8 Órai Újság, 1936. június 21.; Esti Kurír, 1936. július 5.; Új Nemzedék, 1936. július 5.; Esti Kurír, 1936. szeptember 15.; Az Est, 1936. szeptember 15. 60 Antal: Gömbös Gyula hatalomra kerülése... i. m. 480., valamint Antal István emlékiratai. MTA Történettudományi Intézet Archívuma [Kézirat] 895. 61 Erre enged következtetni az is, hogy Marton június 7-én látogatást tett Balatonfüreden a miniszterelnöknél (Függetlenség, 1936. június 10.), amikor feltehetően a szervezkedés további irányelvei is szóba kerültek.
