Századok – 2011
MŰHELY - Erőss Zsolt: A martonizmus felszámolása. A Nemzeti Egység Pártjának átszervezése 1936-ban I/161
170 ERŐSS ZSOLT nevével fémjelzett pártszervezés iránti elkötelezettségüknek. Közülük ki kell emelni Jurcsek Béla, mellette pedig Csicsery-Rónai István és Scheftsik György személyét, mint akik 1936 decemberéig Marton legkitartóbb munkatársainak bizonyultak. Jurcsek Béla3 3 1933-tól a NEP sárbogárdi választókerületi elnöke volt, majd az 1935-ös választásokon a kerület képviselője lett. A NEP szélsőjobboldali, erősen németbarát frakciójához tartozott, főleg szociálpolitikai és mezőgazdasági kérdésekben hallatta a hangját. Jurcsek 1936. február elején Béldi Bélát váltotta fel a NEP propagandafőnökségének élén.3 4 Ettől kezdve nemcsak Marton legközvetlenebb munkatársa, de bizonyos értelemben „szócsöve" is lett: vidéken elmondott beszédeiben folyamatosan nagy teret szánt a főtitkár elleni támadások visszautasításának. Csicsery-Rónai Istvánnal együtt az 1936. nyár végén meginduló szervezőkörút során Marton helyetteseként látogatta a NEP felső-magyarországi és dunántúli szervezeteit. Kinevezése jól tükrözi a Márton-csoport 1936-os tevékenységének ellentmondásosságát: a politikai elvek érvényesítésére tett egyre növekvő erőfeszítésekkel párhuzamosan látványos színvonalesés ment végbe a párt propagandájában, amit az ellenzék és sajtója maximálisan ki is aknázott. Csicsery-Rónay István az „írástudó" hivatásos katonatisztek sorába tartozott. Többéves frontszolgálat után tevékenyen részt vett az ellenforradalmi hadsereg szervezésében, 1919-ben a „nemzeti hadsereg" dunántúli főparancsnoksága vezérkari főnökének helyettese volt. Az 1920-as évek közepétől Somogy megyei birtokán gazdálkodott, aktív szerepet játszott a somogyi középbirtokosok szervezésében és a NEP dunántúli szervezeteinek megerősítésében.3 5 1935-ben a kaposmérői választókerület képviselőjeként került be a parlamentbe. 1936 tavaszán ő vezényelte le Festetich Domonkos szigetvári „mandátummentő" választási kampányát. 1936. május végén Marton főtitkárhelyettessé nevezte ki.3 6 Tényleges tevékenységéről konkrét információkkal nem rendelkezünk, publicisztikai írásai, képviselőházi megnyilatkozásai és a NEP vidéki szervezésében betöltött szerepe alapján Jurcsek mellett 1936 decemberéig Marton legbizalmasabb munkatársának tekinthető. Scheftsik György3 7 az 1935-ös választásokon a NEP hivatalos jelöltjeként a jászladányi mandátum elnyerésével került be a parlamentbe, és a „viharsarokénak elkeresztelt, radikális kormánypárti képviselői csoport prominens tagjaként tartották számon. Országos hírnévre részben a NEP 1936. február közepi pártértekezletén elhangzott, a sajtó megrendszabályozását követelő fel-33 Bővebben: Borbándi Gyula: Magyar politikai pályaképek 1938-1948. Európa Kiadó, Budapest, 1997. 198-199.; Glatz - Stier: Megyei küzdelmek... i. m. 34 Nemzeti Újság, 1936. február 4. Egyes tudósítások szerint Jurcsek ekkor még csak Béldi helyettese volt a propagandaosztály élén, végleges kinevezésére csak májusban került sor. (Székesfehérvári Friss Újság, 1936. február 4., május 9.) 35 Bővebben: Országgyűlési Almanach az 1935-1940. évi Országgyűlésről. Szerk. Haefller István. Budapest, 1935. 237-238. és Országgyűlési Almanach az 1939-1944. évi Országgyűlésről. Szerk. Haefíler István. Budapest, 194. 148-150. p.; Sipos - Stier - Vula: Változások a kormánypárt... i. m. 611. 36 Magyarország, 1936. május 23., 26.; 8 Órai Újság, 1936. május 27. 37 A Szolnok megyei Frontharcos Szövetség megszervezése után annak elnöke, 1932-ben pedig a NEP Szolnok megyei titkára lett, és megindította a Nemzeti Jövőnk című, NEP-szellemben írt politikai hetilapot. Részletes életrajzát lásd Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene. Szerk. vitéz szolnoki Scheftsik György Dr. Pécs, 1935. 251-252.
