Századok – 2011
MŰHELY - Erőss Zsolt: A martonizmus felszámolása. A Nemzeti Egység Pártjának átszervezése 1936-ban I/161
A NEMZETI EGYSÉG PÁRTJÁNAK ÁTSZERVEZÉSE 1936-BAN 171 szólalásával, részben azzal tett szert, hogy 1936 márciusában — a közigazgatási bíróság ítéletét be sem várva — elsőként, önként mondott le megpetícionált mandátumáról. A személyével és a párt életében betöltött további szerepével kapcsolatos találgatásoknak az Országos Központtól 1936. május végén kapott „repülő-ellenőri" megbízatása vetett véget. Megbízatásának tényleges tartalmáról csak szórványinformációkkal rendelkezünk. Scheftsik 1936. május végétől látogatta a NEP vidéki városi szervezeteit, és szóbeli referátumokban tájékoztatta a központot a helyi pártszervezet működéséről. Felülvizsgálta a pártszervezet adminisztrációját, tájékozódott a helyi szervezetek anyagi helyzetéről, a NEP-szervezet, illetve a választókerület és a képviselő közötti viszonyról.3 8 Vidéki szervezetek gyűlésein tartott beszédeinek visszatérő témái: a diktatúra vádjának elutasítása, ezzel kapcsolatban elsősorban a Független Kisgazdapárt demagógiája elleni küzdelem erősítése, „a nemzeti érdekek védelmét és a közvélemény irányítását" szolgáló sajtóreform szükségessége, Gömbös német és olasz orientációjú külpolitikájának helyeslése, a titkos választójog bevezetése esetén a választásra jogosultak számának nagyarányú korlátozása,3 9 a NEP-szervezkedés folytatásának szükségessége, a társadalmi csoportok („belső politikai munka"), a női (szociális és karitatív munka) és ifjúsági szervezetek („külső propaganda") kiépítése, illetve megerősítése.4 0 Scheftsik tevékenységének ezen kívül van egy — ma még ellenőrizhetetlen és Scheftsik részéről erélyesen cáfolt — része, amely a NEP és a nyilaskeresztesek közötti esetleges együttműködésre, közös propagandaakciók lebonyolítására vonatkozott volna. Ezek szerint Scheftsik 1936 szeptemberében Nagykanizsán „előadása befejeztével hirtelen fordulattal azt a kérdést intézte a megjelent pártvezetőségi tagokhoz: milyen hatást váltana ki a nagykanizsai NEP körében és általában a közvéleményben, ha a NEP a jövőben a nyilaskeresztesekkel óhajtana közös politikát csinálni. A kérdés nemcsak meghökkenést, hanem élénk megdöbbenést is váltott ki a hallgatóságból. Többen felszólaltak, súlyos aggodalmuknak adtak kifejezést, sőt egyesek rámutattak arra is, hogy az együttműködés nemcsak élénk megütközést váltana ki a közvéleményből, hanem előreláthatólag pártszakadásra is vezetne."4 1 Scheftsik „repülő-ellenőri" tevékenységét a párt mérsékeltebb képviselőinek ellenállása következtében 1936. szeptember végén beszüntette.4 2 Ebben 38 Magyarország, 1936. június 4.; Az Est, 1936. június 18., szeptember 22.; Magyarság, 1936. június 18.; Shvoy Kálmán titkos naplója és emlékirata 1918-1945. Sajtó alá rendezte: Perneki Mihály. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1983. 152. 39 A választójoggal kapcsolatban több vidéki NEP-gyűlésen is kijelentette, hogy Gömbös választójogi levelét pártfegyelemből tudomásul veszi, de személy szerint nem ért egyet a titkosság bevezetésével. (Pesti Napló, 1936. szeptember 20.; Áz Est, 1936. szeptember 20.) 40 Ceglédi Függetlenség, 1936. június 21.; Zalai Hírlap, 1936. szeptember 17. 41 Magyarország, 1936. szeptember 19. Az ügyre vonatkozó „hivatalos nemzeti szocialista" nyilatkozat: Nemzet Szava, 1936. szeptember 27. 42 A NEP vezetőségének 1936. szeptember 28-i üléséről kiszivárgott információk erre vonatkozó része meglehetősen homályos. Minthogy a hivatalos jelentés az ügyről egyáltalán nem ejt szót (a hivatalos jelentés általában 8-10 mondatos összefoglalása a néha több órás tárgyalásoknak), a „Scheftsik-ügyet" — egy, a „NEP vezető köreiből" származó előzetes tájékoztatás alapján — feltehetőleg úgy oldották meg, hogy Scheftsik „a jövőben csak azokat a kerületeket fogja meglátogatni, ahol a szervezés szempontjából megjelenését maguk a képviselők is kívánják. A képviselők kívánsága ellenére ezek a látogatások nem fognak megtörténni." (Az Est, 1936. szeptember 27.) További ellenőrző látogatásnak mindenesetre nincs nyoma 1936. szeptember végétől.
