Századok – 2011

MŰHELY - Erőss Zsolt: A martonizmus felszámolása. A Nemzeti Egység Pártjának átszervezése 1936-ban I/161

A NEMZETI EGYSÉG PÁRTJÁNAK ÁTSZERVEZÉSE 1936-BAN 167 törekedett saját fellépésének jelentőségét elhalványítani, s a közvéleményt a kormány és a kormánypárt tökéletes egységéről biztosítani. 1936. január 19-én elmondott szombathelyi beszédének a pártszervezés „túlzásait" érintő passzusainál konkrétabban saját szerepét illetően soha nem fogalmazott, legfeljebb ismételte magát.23 1936 januárjától ugyanakkor szép számmal olvashatunk olyan értékeléseket is a korabeli sajtóban, amelyek a kompromisszum eredményességét a martonizmus megfékezését illetően kétségbe vonják, éppen azért, mert a rendszer legfontosabb elemeit érintő kérdésekben — a NEP és a közigazgatás viszonyában, elsősorban a főispánok megyei NEP-elnökségét illetően — semmilyen érdembeli változást nem látnak.2

4 A változások tényét ugyancsak kétségbe vonta az a politikai „fanatizmus", amellyel Marton elveinek és törekvéseinek megingathatatlanságát demonstrálta újra és újra, s amelynek talán legkirívóbb példáját az 1936. január 23-24-i nyíregyházi „flottatüntetésen" elmondott beszéde adta.25

E meggyőződéseket erősítette, hogy a főtitkári pozíciót illetően semmilyen korlátozó intézkedést nem foganatosított a NEP vezérkara Marton ellen, sőt a főtitkárnak még arra is lehetősége volt, hogy a későbbiekben legközvetlenebb munkatársi körét „új', erősen a szélsőjobboldalhoz húzó emberekkel cserélje ki, illetve töltse föl. Mindez nem jelentett mást, mint hogy a főtitkári tisztséghez Gömbösön kívül a párton belül valóban senkinek nem volt hozzáférése, azaz Marton pozícióban tartását Gömbös nemcsak Kozma, de a pártvezetőség, illetve a párt többségének akarata és a közvélemény nyomása ellenére is véghez vitte.2

6 23

A két szombathelyi beszéd szövegét — 1936. január 19. és 1937. február 11. — 1. Kozma Miklós: Beszédek, előadások 1919-1938. II. kötet. A szerző kiadása, Budapest, 1938. 15-29. és 340-353. 1936. októberi nyilatkozata: Függetlenség, 1936. október 14. 24

A korszak politikai sajtójában a pártszervezés és a közigazgatás viszonyát érintő vélemények három főbb csoportba sorolhatók: (1) A legenyhébb megfogalmazás tulajdonképpen fedi a tényleges valóságot: ezek szerint a NEP tevékenysége olyan hatalmas területeket ölel fel, hogy kénytelen igénybe venni a közigazgatás és a hatóságok segítségét. (2) A közigazgatással parallel módon felépített NEP-szervezet önmagában, illetve a főispánok kettős funkciója révén lehetőséget nyújt arra, hogy a NEP Országos Központja önállóan rendelkezzen a közigazgatási apparátussal, közvetlen utasításokat küldjön az alispánoknak, főszolgabíráknak, jegyzőknek, s ezzel a társadalomnak a közigazgatásba vetett bizalmát megrendítsék, a tisztviselők megnövekedett feladatai révén pedig végső soron a közigazgatás egész működését veszélyeztessék. (3) A NEP szervezkedésének súlypontja olyan mértékben nyugszik a közigazgatási apparátuson, hogy annak célja egyenesen a közigazgatási apparátusnak a pártszervezetbe való teljes beolvasztása azáltal, hogy a tisztviselőkön — foszolgabírákon és jegyzőkön — keresztül a NEP szervezetek lényegében átveszik a közigazgatási feladatok ellátását. - Bár a pártdokumentumok egyértelműen igazolják, hogy a közigazgatási funkcionáriusok nem lehettek a helyi NEP-szervezetek vezetői (lásd Vonyó: Gömbös pártja... i. m. 97.), mégis ez utóbbi felfogás rögzült legmélyebben a köztudatban. Gömbös a január 20-i értekezleten a miniszterelnök-pártvezér szerep analógiájára hivatkozva utasította vissza a főispánok megyei pártelnökségét érintő kifogásokat. (Függetlenség, 1936. január 21.) 25

„A támadások, amelyek ebben a fenséges harcban érnek, nem keserítenek el. A végek magyarjainak kitartása, becsületes hűsége, ragaszkodása hozzánk abban a harcban, amelyet fajtánkért vívunk, megerősítenek bennünket, hogy élniakarásunk belső parancsára, magyar kötelességtudással tovább küzdjünk. [...] Nem engedjük, hogy olyanok irányítsák a magyar közéletet, akiknek szeme nem borul könnybe, ha a ringó búzatengert látják, akik nem tudják lélekben szeretettel átölelni a verejtékező magyar parasztot. Mi soha nem adjuk fel a küzdelmet a tiszta jellemek, a magyar fajiság reprezentánsainak érvényesüléséért meginduló harcban, bármilyen gáncsvetés ér is." - Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap, 1936. január 25. 26

A Gömbös által állítólag Kozmának megígért, Marton főtitkári tevékenységét ellenőrizni hivatott tíztagú tanács megalakításának semmi nyoma (Vö. Wilhelmstrasse... i. m. 123.; Kónya: Göm-