Századok – 2011

TÖRTÉNETI IRODALOM - Ján Spisiak: Spomienky z Budapesti 1939-1944 (Ism.: Janek István) VI/1569

TÖRTÉNETI IRODALOM 1571 att esetleg később felelősségre vonhassák őket. Ilyen például Emanuel Böhm, a magyarországi szlovákok egyik vezetője és képviselője, akivel állandó kapcsolatban volt magyarországi tartózkodása alatt és mégis nagyon keveset ír személyes megbeszéléseikről és nevét is összesen csak háromszor említi. A másik ilyen személy Esterházy János, a szlovákiai magyarok vezére, akivel többször tárgyalt a kétoldalú kapcsolatok javításáról, de ezekről is csak szűkszavúan szól, mindössze kétszer említi a nevét. Erre az a magyarázat, hogy Esterházy János politikai szerepe miatt hazaárulónak és a szocialista rendszer ellenségének számított Csehszlovákiában, így nem volt célszerű a vele való kapcsolatok emlegetése. Miben hozott újat a könyv megjelenése? Meg kell állapítanunk, hogy új, nagyszabású és eddig ismeretlen tényeket és adatokat nem közöl. Újszerűsége abban rejlik, hogy sok részkérdésre találunk választ memoárjában, és hogy szlovák szempontból láthatjuk rajta keresztül a magyar vezető politikusok cselekedeteit. Spisiak küldetése alatt elsődleges feladatának érezte, hogy megfigyelje a magyarországi szlovák kisebbség helyzetét, ezenfelül a magyar-szlovák diplomáciai kapcsolatok javításán is fáradozott. A Szlovják kérdés miatt is állandóan fellépett a magyar vezetésnél és az összes magyar külügyminiszternél. A Szlovják mozgalom vezetői, így Dvorcak Viktor arra törekedtek, hogy Szlovákia lakosait megosszák szlovákokra és szlovjákokra, amit esetleg arra is felhasználhattak volna, hogy esetleg a szlovjákok Magyarországhoz csatlakozzanak a későbbiekben. Spisiak 1939-1944 között megfigyelte a lengyel-magyar kapcsolatok alakulását is. A lengyel-magyar barátkozást veszélyesnek tartotta Szlovákia jövőjét illetően, mivel a lengyelek nem ítélték el a magyarok cselekedetét, amikor azok 1939. márciusában a „Kis háború" következtében elfoglalták a szlovák területeket és a későbbiekben is mindvégig magyar pártiak maradtak. Rendszeresen fellépett a magyar kormánynál, hogy megjelenhessenek szlovák nyelvű napi és hetilapok Magyarországon. Spisiak és Esterházy János 1941 decemberében közösen járták ki a magyar és a szlovák kormánynál, hogy a magyarországi szlovákság lapja, a Slovenská jednota napilapként jelenhessen meg és cserébe a Szlovákiában betiltott Új Hírek helyett Magyar Hírek címmel magyar nyelvű napilapként jelenhessen meg. A sajtó hasábjain megjelenő egymást támadó cikkek állandó vitát jelentettek a kétoldalú diplomáciai viszonyban. Az 1944-es német megszállásig a szlovák propaganda „nagybirtokos-zsidó" államnak nevezte Magyarországot. Ez nem volt igaz, de rossz fényben tüntette fel Magyarországot Németország felé. Spisiak memoárjából választ kapunk a magyar diplomácia azon állandóan visszatérő vádjaira, hogy miért van szükség a szlovák sajtó magyarellenes támadásaira és cikkeire. Erre magyarázatul azt adja, hogy csak ezzel tudták megtartani az újságolvasók állandóan csökkenő számát Szlovákiában. Spisiak megfigyelte, hogy a magyar vezetés nagyon sértődötten vette azokat a szlovák sajtótámadásokat, amelyek „Ázsiai bevándorlóknak" titulálták a magyarokat. A faji törvények időszakában ezt érthetően eléggé zokon lehetett venni magyar részről. A szlovák sajtó célja ezzel a magyarok befeketítése volt a németek előtt. Spisiak szerint az időnként fellángoló magyarellenes megnyilvánulásokat a sajtóban a Tiso vezette kormány szívesen vette, mert ennek belpolitikai indokai voltak. Erre azért volt szükség, mert külföldről és belföldről is sok szlovák politikust „magyarónsággal", magyarbarátsággal vádoltak meg. Ilyen kényes személy volt Vojtech Tuka, aki korábban magyarbarát volt és ezt tetézve magyar ügynök is. így Szlovákiában a magyarellenes demonstrációkat a hatóságok eltűrték, mert ez bizonyíték volt arra, hogy ők szemben állnak a magyar állammal és nem kívánnak ahhoz csatlakozni. A magyar propaganda a szlovák sajtótámadásokra időnként a pánszlávizmust és Benes-partiságot vetette a szlovák vezetés szemére. Budapesten azt sem nézték jó szemmel, hogy a szlovák vezetés időről-időre Horvátország és Románia részvételével a kisantant felélesztésre tett kísérletet magyarellenes éllel. Ám a szlovák diplomácia, ezen törekvéseit a németek megakadályozták. A recenzens számára elkerülhetetlenül szembeötlik, hogy Spisiak időnként önkritikával és elítélően ír a Jozef Tiso vezette a szlovák államról, amit csak önigazolási szándékkal tehetett meg. Spisiak jól értesültségét bizonyítja a németeknél, hogy Hitler Csáky István magyar külügyminisztert bizalmas körben csak „Kis Mongolnak" hívta, amiről azonnal értesítette feletteseit. Spisiak a német-magyar és a román-magyar, viszony alakulását is kiemelten figyelte és folyamatosan elemzéseket küldött azok alakulásáról. Különösen odafigyelt az olyan háttérértesülésekre, amelyek valamelyik magyar politikus Németországba utazásáról szóltak. Spisiak budapesti tartózkodása alatt rendszeres kapcsolatot ápolt az itteni külföldi diplomatákkal. Jóban volt a szovjet, a jugoszláv és az amerikai követtel is.