Századok – 2011

TÖRTÉNETI IRODALOM - Borhi László: Magyar-amerikai kapcsolatok 1945-1989. Források (Ism.: Stefano Bottoni) VI/1572

1572 TÖRTÉNETI IRODALOM Spisiak, mint diplomata majdnem minden magyar külügyminiszterrel és miniszterelnökkel beszélt és jellemezte is őket emlékirataiban. Kállay Miklóssal többször is találkozott és vele kapcsolatosan megjegyzi, hogy 1940-ben még azt mondta neki, hogy a szlovákoknak és magyaroknak le kellene ülniük és megbeszélniük, hogy milyen államkeretben tudnának együtt élni. Spisiak válaszul azt mondta, hogy minden ilyen magyar megnyilvánulás csak félelmet keltene Szlovákiában és attól tartanának, hogy az ígéretes szép szavak után, amikor már a magyarok a szlovákokat a kezükben tartanák, a .jóindulatú Szentistváni kormánypálcából" (236.0.) hirtelen korbáccsá változnának a korábbi szép magyar ígéretek. Spisiak 1942-ben újra feltette Kállaynak, mint miniszterelnöknek ugyanezt a kérdést, aki ekkorra már módosította nézeteit a szlovákokkal kapcsolatosan, már nem képzelte a két nemzet egy államkeretben való együttélését, hanem már csak a közös együttműködést vélte elérhető célnak. 1942-ben Kállay azt mondta, hogy a magyarok számára már az Osztrák-Magyar Monarchia sem lenne elfogadható alternatíva. Kállay azt is vázolta neki, hogy a németek 1939-ben azért hozták létre Szlovákiát, hogy elválasszák egymástól Lengyelországot és Magyarországot, mert ez szolgálta legjobban geopolitikai érdekeiket. Spisiak azon a véleményen volt, hogy ha a magyar diplomácia vezetője Szlovákia függetlenségének megóvását támogatja, azt csak azért teszi, mert attól tart, hogy a háború után Csehország és Szlovákia ismét egyesülni fog és ez veszélyes lenne Magyarország területi integritására nézve. A szlovák vezetők a Spisiak jelentésében foglaltakat örömmel vették tudomásul, főleg azt az értesülést, hogy Magyarország nem kívánja Szlovákia önállóságának megszűnését. A bizalmatlanságuk azonban továbbra is fennállt a magyarokkal szemben. Érdekes adalék, hogy Spisiak emlékirataiban ilyen aprólékosan számol be a Kállayval folytatott megbeszéléseiről. A diplomáciai feljegyzésekben főnökeinek nem jelentett ilyen részletesen, mivel akkor még nem ismerhette a háttérösszefüggéseket. Spisiak Kállay béketapogatózási kísérleteiről is tudomást szerzett, ezenfelül részletesen ír Horthy 1944 márciusi klessheimi Hitlernél tett látogatásáról. Eszerint Horthy annak ellenére elment, hogy tudta, a szlovák és a román hadseregek mozgósítva vannak a határon. Spisiak jóban volt Horthy Miklós menye Edelsheim Gyulai Ilona édesapjával, akivel rendszeresen találkozott és információkat cserélt például Horthy klessheimi útjáról is. A szlovák és a román revíziós elképzeléseket a németek ütőkártyaként a magyarok ijesztgetésére és sakkban tartásra használták. Hitler 1944-ben Horthy Miklóst azzal fenyegette, hogyha kilép a háborúból, akkor Magyarország területére a környező államok katonái, így a szlovák csapatok léphetnek, ami azt eredményezheti, hogy elvesznek a korábbi revízió folyamán megszerzett területek. Az 1944 márciusi német megszállás után Spisiakot az foglalkoztatta, hogy az új magyar kormány kikből fog összeállni, illetve, hogy hogyan viszonyulnak a revízióhoz és Szlovákiához, valamint megszüntetik e a Nasa Zastava újságot, amely a Szlovják mozgalmat népszerűsítette. A Habsburg család tagjairól is jelentéseket küldött illetve némelyikükkel rendszeresen találkozott. Kapcsolatot tartott Bajcsy-Zsilinszky Endrével is akinek ellenállói tevékenységéről is információkat szerzett. Spisiak memoárjának kiadását akként is értékelhetjük, hogy egy lépést tettünk közös történelmünk megismerésére. A két nemzetnek föl kell ismernie, hogy előttük már csak egyetlen jövőkép állhat. Ez pedig az egymás kölcsönös megbecsülésén és tiszteletén alapuló, egyre szorosabb gazdasági és politikai együttműködés lenne. Meglátásom szerint Spisiak memoárját célszerű volna mielőbb lefordítani és magyar nyelven is közreadni, hogy ezzel is elősegíthessük a szlovák-magyar megbékélést és közös történelmünk megértését. Janek István Borhi László MAGYAR-AMERIKAI KAPCSOLATOK 1945-1989 Források MTA Történettudományi Intézet, Budapest, 2009. 950 o. Borhi László legújabb kötete egy nagyívű monográfiát előkészítő és főleg magyar diplomáciai forrásokra támaszkodó forrásgyűjtemény, amelynek témája a magyar-amerikai politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok 1945-1989 közötti alakulása. (A készülő monográfia főbb téziseit