Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Pihurik Judit: A népi demokrácia aláaknázása egy szekszárdi borospincében I/143
152 PIHURIK JUDIT szűnjön meg. Ami Budapesten történt, az szabadságharc volt. Hisszük, hogy a célkitűzései meg is valósulnak, mert ezért az ifjúság és a munkásság hullatta vérét. Nyitott kérdés az AVH kérdése. Lesz-e hasonló szerv, amely ügyészség nélkül bármikor bárkit letartóztathat."5 7 A N. I. forradalom alatti tevékenységére vonatkozó dokumentumok leginkább a megtorló hatalmi mechanizmus működését illusztrálják: az 1956 őszén megkezdődött nyomozás indokai „megelőlegzik" az 1957 tavaszán felvett tanúvallomások állításait, és az ítéletben szereplő fordulatokat is. Másokkal együtt N.-t is 1956. november 11-én késő este tartóztatták le, majd a szovjet parancsnokság fogdájába kerültek, ahonnan 19-én visszavitték Szekszárdra, és — mert semmi terhelőt nem találtak ellenük — még aznap este elengedték őket.58 Önmagában is figyelemreméltó azonban, hogy már N. letartóztatásának másnapján megvolt a határozat a nyomozás elrendeléséről, melyben a következőképpen foglalták össze N. tetteit: „Dr. N. I. Szekszárdon az 1956. október 30-án alakult városi nemzeti bizottságnak az elnökségi tagja volt. Úgy a bizottság megalakításának előkészítésében mint a megalakuló gyűlésen, majd később is fő mozgató erő volt. Különösen hozzászólásai voltak azok, melyek a polgári demokrácia visszaállítására irányuló magatartására vallanak. Emellett már korábban vezetője volt a magyar közösség nacionalista szervezetének. O is követelte beszédeiben, melyet nagy tömeg előtt mondott el, a szovjet csapatok azonnali, haladék nélküli kivonását. N. ismertségénél fogva beszédei, melyek az ifjúság forradalmát, a polgári demokratikus restaurcióra vezették volna, alkalmas volt arra, hogy a tömegek gondolkodását ily irányba terelje. A rendelkezésre álló adatok bírói úton üldözhető bűncselekmény elkövetésének alapos gyanújára utalnak, ezért figyelemmel a Bp59. 2§-ra a fenti bizottság a Bp. 86. §-a alapján úgy határozott, hogy a fenti személy ellen a BHO60 1§ 2. bek.-be ütköző a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomba való tevékeny részvétel bűntettének elkövetése miatt nyomozást kell folytatni. "6 1 1956 november-decemberében azonban még nem indultak meg a bűnvádi eljárások Tolna megyében, csak 1957 februárjától-márciusától, az új megyei főügyész kinevezése után.6 2 N. I. előzetes letartóztatásáról 1957. április 10-én hozták meg a határozatot,63 terheltként való felelősségre vonásáról pedig 1957. április 11-én döntöttek.6 4 A határozat szerint a vádak alapja N.-nek egy 1956. október 30-án, a Nemzeti Bizottság megválasztásakor elmondott beszéde volt. Mivel annak megtartását tagadta, valószínű, hogy vádlói fentebb idézett hozzászólásait tekintették nagy nyilvánosság előtt elhangzott beszédnek. A jegyzőkönyv tartalmával összhangban levő vallomásában is azt hangsúlyozta, hogy célja csupán a vérontás 57 Uo.: 223. 58 Orgoványi: Tolna megye... i. m. 389. 59 A büntető perrendtartásról szóló 1951. évi III. törvény. Módosítások: 1954. évi V törvény és 1957. évi 8. törvényerejű rendelet. 60 A hatályos anyagi büntetőjogi szabályok hivatalos összeállítása. Budapest, 1952. 61 N. I. és társai vizsgálati dosszié. 7. Határozat a nyomozás elrendeléséről. 1956. november 12. 62 Orgoványi: Tolna megye... i. m. 394. 63 N. I. és társai vizsgálati dosszié. 15. 64 N. I. és társai vizsgálati dosszié. 185-199. Gyanúsított kihallgatásáról jegyzőkönyv. Dr. N. I.. Szekszárd, 1957. április 11. Benne: Határozat a terheltként való felelősségre vonásról. 186-187.
