Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Barta Róbert: Egy világpolgár a nemzetközi politikában. Emery Reves és W S. Churchill VI/1475
1492 BARTA RÓBERT lám tanok ezerötszáz éven át az embert Isten képére és hasonlatosságára teremtett lénynek hirdették és hirdették azt is, hogy Isten előtt minden ember egyenlő. Ez eredményezte a modern politikai demokrácia egész eszmevilágának kialakulását. .. .A demokratikus intézmények, az emberi szabadság és a további előrehaladás jövője szempontjából... életbevágóan fontos, hogy a monotheisztikus vallások tudatára ébredjenek annak, hogy tanaik összebékíthetetlen ellentétben vannak a nacionalizmussal, és hogy közvetlen jövőnket a legsúlyosabb veszedelem fenyegeti, ha a nemzeti gondolat és szektáskodás bomlasztó erői hatalmukba kerítik a zsidó, katolikus, protestáns, görög keleti és mohamedán vallásokat."6 2 A két háború közötti időszak elemzéséhez a szerző érdekes és tanulságos módszert választ, melynek alapja az, hogy a viszonyítási pontoktól függően (amerikai, brit, szovjet, német, japán, francia szempontok és érdekek) minden nemzetállam minden egyes lépése jogos, igazságos és békés volt. „...A világesemények képe Tokióból vagy Varsóból, Rigából vagy Rómából, Prágából vagy Budapestről nézve más és más, de ugyanakkor tisztán nemzeti érdekek figyelembe vétele alapján vitathatatlanul és megtámadhatatlanul korrekt is lenne. A jövőben is minden nemzet valamennyi polgára meggyőződéssel vallaná — és ebben igaza is lenne —, hogy felfogásuk csalhatatlan és következtetéseik tárgyilagosak. Világos azonban, hogy a különböző nemzetek közötti megértés és megegyezés elképzelhetetlen és teljes lehetetlenség, ha a közöttük fennálló viszonyt ilyen primitív módon ítéljük meg. Ha a világ képét, mint valami mozaikot, a nemzeti érdekek és elképzelések apró részecskéiből rakjuk össze, az ilyen képnek soha semmi köze sem lehet a valósághoz, ha csak kétségbe nem vonjuk, hogy a valóság egyáltalában létező dolog. Lehetetlenség, hogy a világ és a történelem olyan legyen, amilyennek az egyes nemzetek külön elképzelése szerint feltűnik, ha csak meg nem tagadjuk a tárgyilagosságot, a tiszta értelmet és a kutatás tudományos módszereit".6 3 Pusztán nemzetállami érdekeket figyelembe véve nem teremthető meg egy békés nemzetközi rendszer és a háborúk sem elkerülhetőek.6 4 A nemzetállamok „geocentrikus kopernikuszi világát" a szerző szerint fel kell váltani egy nemzetközi „ptolemaioszi világgal", mert a modern világ fejlődése nem köthető hetven vagy nyolcvan önálló nemzetállam érdekeihez. „Mi még mindig a nemzetállamok geocentrikus világában élünk. A gazdasági, társadalmi és politikai problémákra, mint 'nemzeti' problémákra tekintünk. Bármely országban élünk is, a politikai világ középpontjának saját nemzetünket tekintjük. Világszemléletünkben saját nemzetünk az a mozdulatlan pont, amely körül minden más nemzet, saját nemzetünkön kívül minden probléma, esemény és az egész világ saját elképzelésünk szerint körbeforog. (...) Eszerint a felfogás szerint, amely a világ eseményeit a nemzet, mint középpont köré csoportosítja, a politikai, társadalmi és gazdasági problémákat törvény és kormányzat útján csak a saját nemzetünk körén belül intézhetjük. Viszont a kö-62 Uő: The Anatomy of Peace i. m. 82-83. 63 Uő: The Anatomy of Peace i. m. 22. 64 Uő: The Anatomy of Peace i. m. 3-29.
