Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Barta Róbert: Egy világpolgár a nemzetközi politikában. Emery Reves és W S. Churchill VI/1475
EMERY REVES ÉS W. S. CHURCHILL 1493 rülöttünk lévő világban más nemzetekkel való viszonylatban ugyanezeket a problémákat más módon-politikai és diplomáciai eszközökkel kell megoldanunk."6 5 Miután a 20. század mindkét nagy háborúja Reves érvelésében szuverén nemzetállamok (nagyhatalmak) törvényszerű konfliktusaiként értelmezhetők, az egyetlen megoldás az, hogyha a nemzetállamok lemondanak nemzeti szuverenitásuk jó részéről és átruházzák azt egy szupranacionális intézményrendszerre: „...A nép demokratikus szuverén jogai csak akkor juthatnak teljes és igazságos érvényesüléshez, ha a helyi ügyeket helyi kormányzat, a nemzeti ügyeket nemzeti kormányzat és a nemzetközi ügyeket világkormányzat intézi. ...Az abszolút szuverenitás következtében a nemzetközi viszonylatokban előállt anarchikus állapotokat fel kell váltani olyan egyetemes érvényű törvénykezési rendszernek, amely a törvényeket népképviseleti alapon kiküldött testületben alkotja meg. A soha végre nem hajtható békeszerződési rendelkezések teljesen zűrzavaros és ideiglenességen alapuló uralmát fel kell váltani az egyetemes törvényeknek."6 6 Egyedül csak egy erős világkormány képes megóvni az egyént az újabb agressziótól azzal, hogy csírájában elfojt minden nemzetközi szinten jelentkező erőszakot. A mindenkire kötelezően érvényes nemzetközi jog ereje és annak betartatása így nem csupán az egyént védelmezi, de gátat szab a nemzetállamok — Reves szerint természetükből fakadó — agresszív törekvéseinek is. Éppen ezért a világkormány létrehozását nem lehet halasztgatni, és első lépésként a jogi kereteket kell megteremteni (constitutional document of world government). Reves egyetemes érvényű jogi rendszere (universal legal order) azonban naiv elképzelés volt, hiszen arra alapozódott, hogy a modernkori demokráciák ipari és technológiai fejlődése nemzetállami keretek között csakis diktatórikus rendszereket hozhat létre, továbbá azt feltételezte, hogy a közjót szolgáló nemzetközi jogrendszer megsértőit következetesen és szigorúan meg lehet büntetni. „Kifejezést adunk annak a véleményünknek, hogy a tudomány és az iparosodás fejlődése a nemzeti kormányokat képtelenekké tette arra, hogy megvédjék népeiket a támadások ellen és megakadályozzák pusztító háborúk kitörését. Éppen ezért azt hisszük, hogy a békét a világ egyetlen országában sem lehet fenntartani hivatását kellőképpen betöltő világkormány fennállása nélkül, amelynek hatalma lenne arra, hogy megakadályozza bűntettek elkövetését nemzetközi téren. ...Hiszünk abban, hogy újabb világháborúk bekövetkezését csak úgy lehet megakadályozni, ha a nemzetek egymás közötti viszonyát nem betarthatatlan szerződési kötelezettségekre alapítjuk, amelyeket szuverén nemzetek mindig megszegnek, hanem minden nemzetre egyaránt kötelező törvényes rendre, amely a törvények alapján egyenlő jogokat ad és azonos kötelezettségeket ró minden egyes nemzetre."67 A szerző szerint a modern társadalmak előtt kétféle alternatíva áll, „totalitariánus rendszerek nemzetállami keretek között és nemzetközi szerződésekkel legalizálva, vagy demokrácia az egyetemes jogra és törvényre, valamint a világkormányra alapozva".6 8 65 Uő: The Anatomy of Peace i. m. 26. 66 Uő: The Anatomy of Peace i. m. 139-140. 67 Uő: The Anatomy of Peace i. m. 255-257. 68 Uő: The Anatomy of Peace i. m. 262.
