Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Barta Róbert: Egy világpolgár a nemzetközi politikában. Emery Reves és W S. Churchill VI/1475
EMERY REVES ÉS W. S. CHURCHILL 1489 megalkotásában és betartatásában.5 1 Az egyénre szabott klasszikus demokratikus jogokat a nemzetközi viszonyokat alakító szervezetekre is alkalmazni kell, s mindezt a szerző a Manifesto utolsó fejezetében négy pontban összegzi.52 Reves a nemzetek fölötti egyetlen szuperállam koncepcióját abból vezeti le, hogy csakis így biztosítható az egyének és a közösségek teljes és általános szuverenitása, másrészről az önálló nemzetállamok érdekei előbb vagy utóbb, de mindenképpen törvényszerűen ütköznek más nemzetállami érdekkel: „...Ha fenntartjuk a korlátozások nélküli szabadság elvét, elérkezünk a nemzeti függetlenséghez és a nemzeti szuverenitáshoz, mint az államok közötti szabadság legmagasabb kifejezési formájához. Jelenleg azt valljuk, hogy a korlátozásokhoz kötött függetlenség és szuverenitás ellentétes a nemzeti szabadság eszményével. A korlátozások nélküli szabadság ilyen felfogása ugyanolyan anarchikus állapotokat teremtett, mint amelyet a korlátozások nélküli szabadság teremt a társadalmi életben. Ez az oka annak, amiért annyi nemzetnek kellett elszenvedni támadást, vereséget, leigázást. Tisztán azért lettek százmilliók újra rabszolgákká, mert a nemzetek egymás közötti világában végső fokon a döntő szó a durva erőszaké."5 3 Mindez elkerülhető, amennyiben „...a jogrendszer mindenhol biztosítja az egyén szabadságát és világossá teszi annak tartalmát, határait és védelmét, hogyha világosan tisztázzuk milyen határai vannak a szólás-, a sajtó- és a gyülekezési szabadságnak, ha a nemzetközi kapcsolatok szabályait összhangba hozzuk a demokratikus államban élő egyének egymás közötti szabályaival, és kinyilvánítjuk a nemzetek kölcsönös egymásra utaltságát, korlátozva a nemzeti szuverenitást, kizárjuk a semlegességet, és létrehozunk egy olyan nemzetközi szervezetet, mely betartatja ezeket a szabályokat, és minden olyan nemzetet megbüntet, amely megszegi azokat. Ebben az esetben a nemzeti önérdekek, vagy a nemzetek egy csoportjának érdekei jelentéktelenné válnak."5 4 Reves egyenesen legális és preventív háborús fellépést javasol a kialakított, demokratikus alapú nemzetközi törvények megsértői ellen, emlékeztetve olvasóit arra, hogy a megbékéltetés hívei éppen a preventív háború vádjának elhárítása érdekében segédkeztek a náci Németország és a fasiszta Olaszország agresszív külpolitikai lépéseihez: „...Mostanáig a preventív háború gondolata tabu volt a demokratikus nemzetek között. Amikor a demokratikus országok közvéleményén ol „An examination of the real meaning of these basic principles of social and international life, will reveal that there his no democratic order to defend, but there is a democratic world order to create." Uő: A Democratic Manifesto i. m.13. 52 „1. Az egyén joga a szabadsághoz a nemzetközi életben azt jelenti, hogy minden nemzet önálló és szuverén, amíg ez nem sérti más nemzetek önállóságát. A szuverenitás határait pontosan meg kell szabni. 2. A törvény mindenkire kötelező érvényű. Ez a nemzetközi viszonyok tekintetében azt jelenti, hogy a nemzetközi jog szempontjából minden nemzet egyenlő. 3. Az egyénnek joga van a biztonsághoz és a biztonságos élethez. A nemzetek között mindez kizárólag szoros együttműködéssel biztosítható, mert egy nemzet biztonsága csakis az összes többi biztonságával együtt teremthető meg. 4. A szuverenitás az egyének által alkotott teljes közösségre érvényes, azt egyetlen társadalmi csoport és intézmény sem sajátíthatja ki. A nemzetközi életben azonban a nemzeteket irányító elitek és az államok megsértik ezt az elvet, így ezek létjogosultsága megkérdőjelezhető." Reves, E.: A Democratic Manifesto i. m. 131-132. 53 Uő: A Democratic Manifesto i. m. 19. 54 Uő: A Democratic Manifesto i. m. 135-136.
