Századok – 2011

KÖZLEMÉNYEK - Barta Róbert: Egy világpolgár a nemzetközi politikában. Emery Reves és W S. Churchill VI/1475

1488 BARTA RÓBERT tomy of Peace című munka előfutárának tekinthető, noha ez utóbbi sokkal szé­lesebb nemzetközi visszhangot váltott ki. Míg a Manifesto egy rövidebb terje­delmű és alapvetően háborús propagandairat, addig „ A béke anatómiája" egy 293 oldalas elemzés a háború tanulságairól és a Reves-féle új világrend alapjai­ról.47 A Manifesto szerzője rendkívül kritikusan és éles szemmel láttatja a hábo­rú előtti nemzetközi rendszer hibáit, nem kímélve a korszak döntéshozóit, s mindezt szemléletes példákkal támasztja alá.48 Világosan érvel a mellett, hogy hiba lenne a háború kirobbantását az olasz fasisztákra és a német nácikra hárí­tani, ahhoz szükség volt a nyugati demokráciák gyengeségére, vezetőik hibás, rövidlátó politikájára: „... A liberális és demokratikus dogmatizmus pusztító következményeit mindenki tisztán látta. A tragédiát az okozta, hogy a liberális vezetőket annyira vakokká tette elméleti dogmatizmusuk, hogy egyszerűen képtelenek voltak a jelen problémáit megérteni, még amikor az egyik csatát a másik után veszítették is el, és már elvont nézeteiknek utolsó védelmi állásaiba húzódtak vissza, és alig maradt másuk, mint egy veszendőbe ment jobb ügybe vetett hitük. A harcot elveszítő liberális vezetők nem fogytak ki az érvelésből, amellyel vereségüket igyekeztek megmagyarázni. Változásra képtelen nézetei­ket legjobban egyetlen mondat fejezte ki, amellyel egy vezető angol liberális gondolkodó és politikus Lord Samuel használt egyik cikkében, a The Nine­teenth Century and After című folyóirat 1938. évi júniusi számában. Lord Sa­muel érveit azok ellen sorakoztatta fel, akik a diktatúrákkal szemben az eszkö­zök megváltoztatását sürgették és többek között ezt mondotta: »Ha csak liberá­lis államokkal szemben vagyunk liberálisok, ezt nem is nevezem liberalizmus­nak.« Lord Samuel szavai pontosan kifejezik a dogmatikus liberalizmusnak a valóságtól elszakadt magatartását. Az ilyen felfogás bénította meg a demokrati­kus kormányok, diplomaták és hivatalnokok cselekvési szabadságát. "49 A szerző hangsúlyozza a nyugati típusú keresztény értékrenden nyugvó demokratikus berendezkedés egyik legnagyobb belsőlellentmondását, miszerint egy alapvető­en demokráciaellenes politikai erő épf>en a demokrácia által biztosított jogok kihasználásával verheti szét a demokeáciát. Reves szerint „...pusztán morális szempontból nehéz eldönteni, melyik a súlyosabb bűn — szétverni a törvényes rendet, vagy eltűrni, hogy azt megtegyék."5 0 A szerző a megoldást nem a Nép­szövetség megújításában, vagy megerősítésében látja, hanem a nemzetközi rend­szert és integrációt megalapozó demokratikus jogi normák pontos és világos 47 A The Anatomy of Peace-ben Reves a világkormány eszméjét a háború utáni béke megőrzése egyetlen eszközének tartotta, és ebben a tekintetben elvetette az Atlanti Chartában lefektetett, az önálló nemzetállamok, valamint a nemzeti önrendelkezés alapján álló nemzetközi rendet. Albert Einstein egy 1945. novemberi interjújában üdvözölte Reves könyvének világkormány-ötletét, és egy évvel később, amikor Reves Chicago-ban atomtudósokkal találkozott, egyenesen úgy fogalmazott, hogy Reves könyve nem más, mint az atombombára adott egyetlen helyes válasz. Ezek után az eladott példányszám 8 ezerről nagyon gyorsan 800 ezer fölé kúszott. 48 Reves megállapítja, hogy a brit Samuel Hoare és a francia Pierre Laval ugyan az olaszok Eti­ópia elleni agressziójának hallgatólagos támogatása miatt buktak meg, de az őket felváltó politiku­sok (Anthony Eden, Yvon Delbos) ugyanezt az engedékeny politikát folytatták a spanyol polgárhábo­rú kapcsán. Emery Reves: A Democratic Manifesto. Random House, New York, 1942. 6. 49 Reves, E.: A Democratic Manifesto i. m. 25-26. 50 Uő: A Democratic Manifesto i. m. 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom