Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Pihurik Judit: A népi demokrácia aláaknázása egy szekszárdi borospincében I/143
Pihurik Judit A NÉPI DEMOKRÁCIA ALÁAKNÁZÁSA EGY SZEKSZÁRDI BOROSPINCÉBEN Dr. N. I. 1 körzeti orvos a második világháborúban tartalékos zászlósként szolgált, 1945 nyarán jutott haza amerikai hadifogságból. Az akkoriban a hozzá hasonlók esetében kötelező eljárás során minden hátrány nélkül igazolták. Ehhez valószínűleg az is hozzájárult, hogy — mint többen tanúsították — ismert háborús ellenállókat, de nem buktatta le őket.2 Hazatérve Szekszárdra — saját későbbi vallomása szerint — távol tartotta magát a politikától egészen 1956-ig, amikor helyi ismertsége, jó kapcsolatai miatt megkérték arra: „hasson oda," ne legyen vérontás a városban.3 A forradalom idején játszott szerepe miatt 1957-ben elítélték és bebörtönözték. A megfigyelési iratok 1945-től a hetvenes évek közepéig kísérik végig N. I. életét. Az ok, ami miatt először az államvédelem látókörébe került, nagyon egyszerű: „horthysta tiszt"4 volt — ha tartalékos is —, és a háború idején belépett a Magyar Testvéri Közösségbe.5 Utóbbi szervezet tagjaként — szemben idézett állításával — az ötvenes évek elején „aktivizálta magát" - legalábbis a korabeli megfigyelések nagyrészt erre koncentrálnak. 1956-os szerepvállalása új okot szolgáltatott a gyanakvásra: négy év börtönre ítélték, majd — miután 1959-ben amnesztiában részesült — 1975-ig szemmel tartották. Eletének egyéb tényei, melyek újra és újra felbukkannak az iratokban annak bizonyítására, hogy N. I. 1 A megfigyelt civil személyek nevének csupán kezdőbetűit közlöm. 2 Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) 3. 1. 9. V - 82118. Vizsgálati dosszié dr. N. I. ügyében. (A továbbiakban: N. I. vizsgálati dossziéja) 6-9. Tanúvallomási jegyzőkönyvek. 1945. augusztus 7. Az idézett iratok nagyrészt szekszárdi keltezésűek, ezért csak az eltérő esetekben jelzem a keletkezés helyét. Senye Sándor alispán tanúsította, hogy N. I. nemcsak tudott ellenállókról — 280 embert említ — de segített számukra búvóhelyet is biztosítani. Friedmann Márton elmondása szerint családját a gettóban is gyógyította, emellett tej- és cukorutalványhoz juttatta őket. 3 ÁBTL 3. 1. 9. V - 143 656. Vizsgálati dosszié dr. N. I. és társai ügyében. (A továbbiakban: N. I. és társai vizsgálati dosszié) 115. Jegyzőkönyv dr. N. I. meghallgatásáról. 1956. november 12. és Orgoványi István: Tolna megye. In: A vidék forradalma 1956. II. kötet. Szerk.: Szakolczai Attila. 1956-os Intézet - Budapest Főváros Levéltára, Budapest, 2006. 361-395. 367. 4 „A »Horthy-fasizmus« lakájainak aposztrofált egykori katona- és csendőrtisztek akkor is a szemmel tartottak külön kasztját alkották, ha éppen nem voltak internálva, vagy rendőri felügyelet (ref.) alatt: a csoporthoz tartozókból szervezte meg a rendőrség ezen réteg figyelését." Gyarmati György. A hivatásos áldozat és a hóhér a Rákosi-korszakban, az 1950-es évek elején. In: Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére. Budapest - Salgótarján, 2008. 381. 5 A Magyar Testvéri Közösség (a vizsgálati anyagokban Magyar Közösség néven szerepel, ezért a továbbiakban a szövegben is így idézzük) az 1930-as években alakult titkos félkatonai szervezet. Az ősi magyar katonai szokások, a pogány vallás felelevenítése és aktív németellenesség jellemezte. 1945 után szünetelt működésük, de 1946-tól újra szervezkedni kezdtek. 1946 végétől vezetőit, tagjainak egy részét letartóztatták, koncepciós perben elítélték. A fő vád a szovjetekkel szembeni ellenállás szervezése volt. A továbbiakban a tagok közül, aki tudott, külföldre menekült, az itthon maradók illegalitásba vonultak.
