Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Pihurik Judit: A népi demokrácia aláaknázása egy szekszárdi borospincében I/143
144 PIHURIK JUDIT a rendszer ellensége, a következők: apja földműves volt — „tehát" kulákcsaládból származott6 —, de az lett „saját jogán" is, mivel szőlője és tanyája volt. Egyetemi éveiből kettőt Olaszországban töltött, ott szerezte meg diplomáját is, harcolt a szovjetek ellen, és amerikai hadifogságba került - ahol [az amerikai] „tisztekkel dőzsölt."1 1945 után a Magyar Közösség szekszárdi szervezetének egyik újjáalapítója volt, és börtönből való kiszabadulása — 1959 — után kapcsolatot tartott elítélt-társaival. Források és forráshasználat N. I. iratai azért érdemelnek figyelmet, mert döntő többségük nevezett privát élethelyzeteiről tudósít: baráti-ismeretségi körének — leginkább a megfigyelt borospincéjében lezajlott — találkozói rögzültek bennük. Ebben a gátlásokat feloldó közegben ismerhetjük meg a kisvárosi értelmiségi társaság beszédtémáit magánéleti problémáiktól a különböző aktuális politikai kérdésekig. Mivel zárt, baráti társaságról van szó, egyívásúak a megfigyeltek és az ügynökök: hasonló státusú és gyökerű személyekről van szó. Orvos, ügyvéd, levéltáros, tisztviselő, alkalmazott, tanár, építész - a kisváros polgárinak számító rétege a szereplője ennek a történetnek. Többnyire csak találgathatunk, mely okból tartozott némelyikük a megfigyelők csoportjába. Mellettük feltűnnek az államvédelmi hatóság tisztjei, akik az ügynököket irányították, a jelentéseket értékelték, az operatív terveket készítették. A leginformatívabb nyomozati anyagok, melyek N. I. és társasága mindennapjait is hűen dokumentálják, a következők: az 1952-1956 közötti években keletkezett iratokat tartalmazó két „Felderítő" dosszié8 és V J.-é,9 melyek alapján kirajzolódik a szekszárdi Magyar Közösség szervezésének története. N. I. három dossziéjában találhatók az 1956-os tevékenységével és 1957-es perével kapcsolatos dokumentumok,10 a forradalom utáni időszakról pedig „Szilárd" jelentései1 1 alapján alkothatunk képet. Utóbbi ügynök fő feladata nem N. I. megfigyelése volt, de dossziéi rá vonatkozó információkat is tartalmaznak. Az iratok — ügynökjelentések, kihallgatási jegyzőkönyvek, környezettanulmányok, összefoglalók, operatív tervek és nyomozati anyagok, vallomások 6 Az iratokban — annak ellenére, hogy kulákként emlegetik — következetesen a „földműves" kifejezést használják. N. I. saját vallomása szerint is középparaszt családból származott: apjának nyolc, anyjának körülbelül húsz hold földje volt. N. I. és társai vizsgálati dosszié. 115. Jegyzőkönyv N. I. meghallgatásáról. 1956. november 12. 7 ÁBTL 3. 1. 9. O - 9343/1. Felderítő csoportdosszié. Megnyitva 1952. 08. 08. Lezárva 1972. (A továbbiakban: Felderítő 1.) 117. N. I. környezettanulmánya. 1952. július 10. Az irat szerint N. bort vitt magával Szekszárdról, és azt a fogságban üzleti spekulációkra is használta. 8 Felderítő 1. és 3. 1. 5. O - 9343. Felderítő csoportdosszié. Megnyitva 1955. 09. 17. Lezárva 1956. 10. 02. (A továbbiakban: Felderítő 2.) Az e dossziékban rögzített megfigyelések kiindulópontja Gy. E. tisztviselő (volt tartalékos hadnagy) tevékenysége volt. A kispolgári családból származó Gy. — a kor állambiztonsági reflexei alapján —valóban „tipikus ellenség": 13 éves volt, amikor kistisztviselő apja meghalt, anyja a nyugdíjából taníttatta. Felderítő 1. Gy. E. önéletrajza. 56. 9 3. 1. 9. V - 103550 Vizsgálati dosszié V J. ügyében. (À továbbiakban: V J. dossziéja.) 10 N. I. vizsgálati dossziéja és N. I. és társai vizsgálati dosszié, valamint N. I. iratai. Nyomozati és peranyag szám nélküli fénymásolata. Tolna Megyei Levéltár. (A továbbiakban: TML, N. I. iratai) 11 Szüárd jelentései: 3. 1. 2. M 36125 (1970. 11. 25. - 1974. 02. 22.) és 3. 1. 2. M 36404 (1974. 02. 20. - 1975. 05. 22.).
