Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Tefner Zoltán: Ugron István és a német külpolitika 1918 áprilisában-májusában VI/1417
1432 TEFNER ZOLTÁN re,5 0 mint elődje Czernin, de az ausztrolengyel megoldás a német politikában bekövetkező erőeltolódások miatt messzebbre került, mint a világháború során bármikor. Ugrón ideje igazán csak ekkor érkezett el, amidőn személyes meggyőződése, amely azonos volt Burián békepolitikájával, kemény ellenállásra talált a németekben. A varsói katonai íokormányzóság, amelynél a monarchiát képviselte, berlini instrukciók alapján új játszmába kezdett. Mihelyt kitudódott Czernin lemondása, a németek azonnal nyomás alá helyezték a lengyel kormányt. A főkormányzó, Hans Hartwig von Beseler vezérezredes51 a kormány értésére adta, hogy saját érdekükben haladéktalanul vegyék fel a kapcsolatot Berlinnel és tisztázzák a helyzetet, amibe a bécsi változásokkal kerültek. A lengyel történelemnek ebben a válságos korszakában, amely az orosz csapatok kiverésével kezdődött 1915-ben, a területek irányításának módja és struktúrája többször változott. Lengyel király nem volt, s a központi hatalmak — a háborús viszonyok miatt — egyelőre nem is akarták megoldani a királykérdést. így aztán a legkézenfekvőbb megoldást az jelentette, hogy 1917. szeptember 15-én létrehoztak egy háromtagú régenstanácsot, amelynek elnöke egyúttal amolyan „szükségállamfő" szerepet töltött be.52 Kihirdették a két császár pátensét a lengyel államhatalom megteremtéséről.5 3 1916-ig a fehér-kék-piros orosz zászló volt érvényben, ekkor azonban visszahozták a történelmi fehér-piros lobogót a legendás fehér sassal. Furcsa monetáris politika vette kezdetét: az orosz rubelt még nem vonták ki a forgalomból, de lehetett fizetni osztrák-magyar koronával és német márkával is. Az államforma monarchia, a főváros Varsó. Kormánya csak később, 1917-ben lett a lengyel területeknek, amin természetesen nem egy szuverén kormányt kell érteni, hanem a német érdekeknek megfelelő árnyékkormányt (bár azt formálisan a régenstanács állította fel). A kormány elnöke Jan Kucharzewski lett, akit röviddel később Antoni Ponikowski követett, majd Jan Kanty Steczkowski5 4 jött, a neves közgazdász, akivel Ugrón már a háború előtt is jó kapcsolatokat ápolt. Steczkowski utasítására a politikai osztály vezetője, Janusz Radziwill herceg azonnal Berlinbe ment. Steczkowski a herceg elutazása után Ugronnal közösen értékelte a helyzetet. A lengyel vezetők, mind a régenstanács, mind a kormány már a korábbi hónapokban is bizonytalanok voltak a jövőt illetően, s egyik sem titkolta, hogy Czernin távozása után még szorongóbb érzéseik vannak. Steczkowski, akiről Ugrón sosem mulasztotta el hangsúlyozni, hogy megingatha-50 Diószegi I. i. m. „Ezerkilencszáztizennyolc tavaszán a breszt-litovski és a bukaresti béke után vagyunk. A Monarchiának nincs már se élelme, se katonája, Németországnak is fogytán van mindegyik. A katonai vezetés a keleti fronton felszabaduló erők igénybevételével utolsó nagy erőfeszítésre határozza el magát. Az elvakult tábornokok még a győzelemben hisznek, az osztrák külügyminiszter a katonai sikereket csak a méltányos békére akarja kihasználni." 233. 51 Beseler 1916. november 5., a lengyel proklamáció óta állt a főkormányzóság élén 52 A régenstanács tagjai: Aleksander Kakowski kardinális, Varsó érseke (elnök), Zdzislaw Lubomirski, Josef Ostrowski 53 Kovács István: Józef Pilsudski és a lengyel állam újjászületése. In: Kortárs, http://www. kortarsonline.hu/0605/kovacs.htm (Letöltés: 2010. 06. 12.) 54 Jan Kanty Steczkowski (1862-1929): a Kucharzewski-kormány pénzügyminisztere, 1921 és 1921 között a köztársasági kormányban is szerepet vállalt
