Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Tefner Zoltán: Ugron István és a német külpolitika 1918 áprilisában-májusában VI/1417
1420 TEFNER ZOLTÁN tula egyik baloldali mellékfolyóját követte Tomaszów-ot és Dçblint érintve, s Chelmtől északra érte el a Lengyel Királyság Oroszországgal érintkező határát. Tulajdonképpen egy Nyugat-Kelet irányú vonal mentén kettévágta az egész Kongresszusi Lengyelországot. Az igazi változás a két szövetséges viszonyában 1916 nyarán következett be Bruszilov nagy offenzívájának hatására. Olaszország hadba lépése, s az olasz front megnyitása a keleti osztrák-magyar erők meggyengülését eredményezte. Bruszilov július eleji támadását nagyrészt erre a hadászati felismerésre alapozta. Az oroszok a pinszki kiszögeléstől Bukovináig húzódó fronton elsöprő támadást intéztek az osztrák-magyar front ellen,7 s nagy területeket foglaltak el mintegy 60-120 kilométer mélységben a Stanislau-Körösmező-vonalig. Ausztria-Magyarországot megsemmisítő vereség érte, hatszázezer katonájába került a Bruszilov-offenzíva. A vereséget a háború végéig sem sikerült kihevernie. A németek szemében a Monarchia nemcsak katonailag, hanem politikailag is leértékelődött. Terjedelmi okok miatt nem tudunk foglalkozni azzal a hosszú és bonyodalmas folyamattal, amely a lengyelkérdésben a két szövetséges között 1918 márciusáig, Breszt-Litovszkig lezajlott. Mindvégig egyoldalú volt a két birodalom kapcsolata. Németország az erő pozíciójából tárgyalt, bárki is volt a közös külügyminiszter: Burián, Czernin, majd ismét Burián. A tény tény maradt: az osztrák-magyar haderő kudarcával ütött csorbát a német hadseregnek kellett kiköszörülnie. Ezt meg is tette, amikor Hindenburg az év nyarán ellentámadásba ment át, s megállította az oroszokat. De ennek ára volt. Eltelt két év, és 1918 áprilisának végén, amikor Czernin 1918 áprilisában lemondott, s másodszorra is Burián István került a Ballhausplatz élére, az egyenlőtlen helyzet mindkét oldalon szorongást keltett, és a hűvös hangulat lengte körül Bécs és Berlin viszonyát. „A tények maguk helyett beszélnek, s előlük Burián báró sem zárkózhat el. Nekünk azonban le kell vonni a következtetéseket" - írta Jagow államtitkár Heinrich von Tschirschky német nagykövetnek Bécsbe.8 Döntési alternatívák A németek a háború elején még nem vontak abban a helyzetben, hogy a fentivel azonos értelmű bármilyen következtetést levonjanak, de azt pontosan tudták, hogy a küzdelem sok más hadicél között nem csak az egységes Közép-Európa, hanem a német keleti impérium kiépítéséért is folyik. A fent említett 1914. augusztusi Jagow féle incidens egy fájdalmas tüskénél még nem jeparancsnoka lett vezérezredesi rangban. 1915-ben nevezték ki a Varsói Katonai Főkormányzóság élére. 1918-ban, amikor a németeket Varsóban lefegyverezték, Németországba menekült. A konzervatívok túlzott engedékenysége miatt támadták, a liberálisok azért, mert katonai diktatúrával irányította a megszállt varsói területet. A megtört és kiábrándult ember haláláig - amely hamarosan bekövezkezett - ismételgette jó szándékait a lengyelekkel szemben. (O volt, aki újra megnyitotta az oroszok által bezárt varsói egyetemet). In: http://en.wikipedia.org/wiki/Hans_Hartwig_von_Beseler (Letöltés: 2011. 09. 21.) 7 Galántai József: Az első világháború. Gondolat Kiadó, Bp. 1988. 298-300. 8 Jagow Tschirskynek, 1916. július 19. In: Németh, i. m.
