Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Tefner Zoltán: Ugron István és a német külpolitika 1918 áprilisában-májusában VI/1417
UGRÓN ISTVÁN ÉS A NÉMET KÜLPOLITIKA 1918 TAVASZÁN 1421 lentett többet a bécsi politikai vezetés számára. Ekkor még a várható háborús győzelmek szinte természetes jutalmát az úgynevezett ausztropolonista megoldásban látták Bécsben, s ezzel - legalábbis látszólag - a németek is egyetértettek. A tervnek sok változata látott napvilágot, de lényegét tekintve úgy foglalható össze, hogy az osztrák koronatartományt, Galíciát az oroszoktól elfoglalandó Lengyel Királysággal, azaz a varsói területekkel egyesítik, s ez által a Habsburg birodalom kétközpontúból háromközpontúvá válik. A trialista formáció lényeges elemét az jelentette, hogy valakit az osztrák főhercegek közül (esetleg magát az osztrák császárt) lengyel királlyá koronáznak, s ez a perszonálunió garanciát jelent arra, hogy a történelmi keretek között újra létrehozott lengyel állam sem politikailag, sem katonailag, sem gazdaságilag nem fog a Monarchia ellen fordulni. A lengyel rendezésre számtalan terv készült, korábban is, de főleg akkor, amikor a háború megcsillantotta a központi hatalmak győzelmét. A rövidebb feljegyzések mellett összefüggő, még a részletkérdésekre is kiterjedő tanulmányok, műfajuk szerint memorandumok is napvilágot láttak, amelyeknek idővel mindegyike a politikai cselekvés forgatókönyve lett. A sok közül egyiket Leopold Andrian-Werburg báró készítette,9 aki a kérdéses időt megelőzően Varsóban szolgált, mint főkonzul,1 0 majd amikor a diplomáciai kapcsolatok Oroszországgal megszakadtak, elsőosztályú követségi tanácsosként különféle megbízatásokat teljesített.1 1 Andrian tervezete a hasonló iratokkal összevetve a legegységesebb és legkoherensebb. Nem járunk messze a valóságtól, amikor kijelentjük, hogy mindent összefoglalt benne, amit a birodalmi külpolitika erről a kérdésről korábban gondolt, s ezért az ausztropolonista megoldás korábbi összes iratanyagát figyelembe véve „ideál-tipikusnak" tekinthető. 1914 késő nyarán a háború még annyira kezdeti stádiumban járt, hogy maguk a katonai szakértők sem tudhatták biztosan, mit hoz az 1914-es esztendő vége. A tervek ennek ellenére osztrák-magyar illetve német győzelem esetére lettek kidolgozva, s többnyire a dualista állameszme volt bennük az irányadó. Andrian vezérgondolata, a Habsburg-hivatástudat kihangsúlyozása egyetlen betű erejéig sem tért el a korábbiaktól: „[_...] A Monarchia küldetése és létezésének célja az, hogy a kis népeknek, amelyek földrajzi helyzetük, továbbá számszerűségükből fakadó gyengeségük miatt nem tehetik meg, hogy önálló államként létezzenek, biztosítsa a nemzeti fejlődés azon előnyeit, melyek a biztonsággal, a hatalommal és a gazdasági növekedéssel állnak összefüggésben, azál-9 Haus, Hof- und Staatsarchiv Politisches Archiv I. Allgemeines. Geheime Akten. 1839-1868, 1873-1918. Liasse XLVII lc.. Die Frage österreichischen Gebietserwerbes im Nordosten im Falle eines glücklichen Krieges der Zentralmächte gegen Rußland. (Továbbiakban: HHStA. PA. I. Karton 496. Liasse XLVII lc. Verschiedene Memoranden.). (Az irat fénymásolatát Fazekas István bécsi magyar levéltári delegátus bocsátotta rendelkezésemre.) 10 Freiherr Leopold von Andrian-Werburg, (1875-1951): sokoldalú tehetséggel megáldott diplomata. Az Osztrák Életrajzi Lexikon szerint irodalmi műveket is írt, köztük költeményeket, 1918-ban pedig a Hoftheatert is vezette, jó barátságban állt Hermann Bahrrai, Hofmannsthallal és Arthur Schnitzlerrel. 11 Hof- und Staats-Handbuch der Österreichisch-Ungarischen Monarchie für das Jahr 1915. XLI. Jahrgang. Wien, 1915.
