Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Rab Virág - Tóth Imre: Kánya Kálmán és Európa gazdasági újjáépítése. A Közép-Európa gondolat Der Neubau Europas. Egy ismeretlen kézirat I/117
140 TÓTH IMRE-RAB VIRÁG A Kánya által vázolt processzusból megmutatkozik, hogy a problémák gyökere az Osztrák-Magy&r Monarchia felbomlásának gazdasági következményeiben keresendő, amihez természetesen utóbb a gazdasági világválság hatásai is hozzáadódtak. Az új politikai határok a korábbi gazdasági egységet szétszabdalták, s ennek következtében nyílt, vagyis erősen külkereskedelemre utalt, szerkezethiányos gazdaságok jöttek létre. Az új vámhatárok nemcsak a monarchia területén alakult államok, hanem az egész térség gazdaságának működését is akadályozták. Kizárólag együttműködéssel lehetett volna a helyzeten enyhíteni. E helyett a gazdaságok be- illetve egymástól való elzárkózása a jellemző az egész két világháború közötti időszakban. Ennek elsődleges oka, hogy a gazdasági kérdéseket elsősorban a politika határozta meg. Ezt a problémát a korban is felismerték,95 a megoldást pedig a térség reintegrálásában látták, s arra terveket dolgoztak ki (ki-ki a maga szempontjai szerint).96 Ha rövid rezümét akarnánk adni Kánya Kálmán művéről, elsősorban azt kellene megállapítanunk, hogy a kézirat a kor kihívásaira, a nagy háború közvetlen (békeszerződések) és közvetett következményeinek, végső soron a gazdasági világválság legfőbb következményeinek a leküzdésére szolgáló megoldásokat keresi. Ezeket végső soron az olyan gazdasági együttműködésben találja meg, amely nem akar semmiféle politikai tömbnek, nagyhatalomnak kedvezni. Az írás megszületésének kihámozható legfőbb célja a szerző késztetése a rossz európai rendszer átalakítására, és a gazdasági világválság következményeinek a felszámolására. Az elemzés a kontinens súlyvesztéséért és a közép-európai térség belső problémáiért — egyebek mellett — a gazdasági nacionalizmust, a zárt gazdasági egységek gyakorlatát kárhoztatja. Hosszasan taglalja, hogy a valós igényekhez alkalmazkodó gazdasági megfontolásokat kell követni, s a politikai megfontolások előtérbe állítása mennyire káros lehet a nemzetközi folyamatokra. A „közép-európai szövetségben rejlő ellentmondások" feloldására a gazdasági szempontok politikai hátsó szándékok nélküli érvényesítését javasolja. Kánya tanulmánya — mint azt korábban már említettük — más, a 30-as évek derekán keletkezett elképzelésektől és tervektől egy lényeges szempontból eltér, nevezetesen abban, hogy nem kapcsolódik össze németellenességgel. A fennálló külpolitikai helyzetben azonban nem is akarja a németeket a megoldásai révén előnyösebb helyzetbe hozni. A német vonal az aktív külügyminiszter számára továbbra is az egyetlen lehetőségnek tűnik a válság leküzdésére (ebben kontinuitást mutat korábbi elképzeléseivel), ám az írás azt is sejteti, hogy Hitler Németországát erre alkalmatlannak tartja. Minden bizonnyal ezért is marad a munka a fiókban, vagyis írója ezért ítélte munkáját időszerűtlennek. Kontinuus a szerző gondolkodása a tekintetben is, hogy Franciaországgal szemben továbbra is ellenséges. A közép-európai francia befolyást részben érzelmi alapon ítéli meg, ám a legfőbb problémának azt tekinti, hogy Franciaország, kihasználva a gazdaság és politika közti ellentmondásokat, a gazdasági együttműködést kizárólag politikai céllal alkalmazza. Ezzel nem segíti elő a térség gazdasági problémáinak megoldását, sőt akadályozza azt. A Tardieu-terv kapcsán még azt is megkockáztatja, hogy 95 Keynes, John Maynard: A békeszerződés gazdasági következményei. Bp. 2000. 209. 96 Ádám M.: Tervek, i. m. 10.