Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Rab Virág - Tóth Imre: Kánya Kálmán és Európa gazdasági újjáépítése. A Közép-Európa gondolat Der Neubau Europas. Egy ismeretlen kézirat I/117
KÁNYA KÁLMÁN ÉS EURÓPA GAZDASÁGI ÚJJÁÉPÍTÉSE 141 „Ez a terv egyes dunai államok végleges alávetését eredményezte volna Franciaország kapitalista uralmának." (Ilyen és hasonló kiszólásokból arra is következtethetünk, hogy Kánya az egyenjogú és nem a centrális elven működő együttműködés híve lehetett.) A francia megoldás mellett az angol alternatívában sem lát kibontakozást, hiszen Nagy-Britannia más, Európán kívüli piacokon érdekelt, nehéz, sőt lehetetlen lenne rávenni a Közép-Európával való együttműködésre. Újszerű Kánya gondolkodása abban a tekintetben, hogy nem csupán nyílt színen deklarált nézeteit veszi revízió alá, hanem azt a meggyőződését is (melyet hol kevésbé burkoltan, hol bizalmas körben vallott), hogy az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamaival politikai ellentétek, történelmi sérelmek, kulturális különbségek és saját személyes ellenérzései miatt nem kíván egyenrangú kooperációt kezdeményezni. Összefoglalva úgy látjuk, hogy Kánya Kálmán külügyminiszter több szempontból nézve is távlatosan gondolkodott. Részint térben, mert — mint láttuk — a kontinens egészének perspektívájából tekint Közép-Európára és a középeurópai kérdésre. Perspektivikusan gondolkodott időben is; nem tudhatta, hogy az önszerveződő Közép-Európa esélyét 1935 táján teljességgel zárójelbe tette a német birodalmi térszerveződés folyamata. Ebben a rajnai demilitarizált övezet német megszállása hozta a fordulatot; ott, akkor dőlt el a kérdés. A gondolkozás továbbra is folytatódott mindamellett, hogy a gondolatok valóra váltására korábban sem volt sok esély. A különbség e tekintetben „mindössze" annyi volt, hogy addig egy demokratikus nagyhatalom hegemonizálta a térséget, onnantól viszont már egy agresszív diktatúra. Az évtized második felétől a közép-európai országok külpolitikájában felerősödött a kényszerpályás meghatározottság. Kánya — minden németbarátsága ellenére — már berlini éveinek végén érezte, hogy a Hitlerrel történő együttműködés olyan zsákutcába szoríthatja Magyarországot, melyből nem ágaznak ki mellékutak, és amely az általa folytatott és kedvelt diplomácia peremvidéke felé kényszeríti országát és őt magát is. Később az első bécsi döntés, a felvidéki bevonulás, a revízió első sikerei jócskán megkavarták gondolatait, netán érzelmi alapon is „odébb tolták". Ám erre nézve a korábban született kézirat nem kínálhat támaszt. KÁLMÁN KÁNYA AND THE ECONOMIC RECONSTRUCTION OF EUROPE. The Idea of Central Europe. Der Neubau Europas. An Unknown Manuscript by Virág Rab - Imre Tóth (Summary) After 1918 the most profound transformations within the structure of the world economy took place in the middle of Europe, where before the war there had existed a unified and well organised economic framework. This unity ceased after World War I, and was succeeded by seven independent state formations, isolated from each other in terms of political and economic organisation, and sometimes in open conflict. The need to re-establish the economic unity of Central Europe emerged several times in the interwar period. In the 1920s it was the aim of correcting the errors of the Peace Treaties, whereas in the 1930s the need to cure the problems caused by the Great Depression which induced both economic and financial experts and politicians to prompt economic cooperation among the states of Central Europe. We know relatively few conceptions which, emanating from an active member of one of the interwar Hungarian governments, neverthelesss express views which diverge from the officially
