Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Vitári Zsolt: Európai összefogás a bolsevizmus ellen. A Hitlerjugend külföldi kapcsolatai a világháború idején VI/1359
1376 VITÁRI ZSOLT fogalmazott jelszóhoz, hogy „az európai kontinens minden erejét [...] be kell vetni a bolsevizmus elleni harcban".5 1 „A bevetés volt az első közös hitvallás: Elődeink paraszti harcosok és harcos parasztok voltak. Akárhova is kerültek, magukkal vitték a kultúrát és az ekét. Erőnk a földhöz és parasztsághoz való kötődésben rejlik."5 2 1942-ben először hívták fel a germán ifjúságok önkénteseit a HJ vidékszolgálatában való részvételre, akiket a keleti területeken, Danzig-Nyugat-Poroszországban, a Wartha-vidéken és Felső-Sziléziában vetettek be számos táborban. „A német ifjúsággal közös vonásuk, hogy a kontinens jövőjét annak parasztságában keresik és eltökéltek, hogy ezt a jövőt Európa keleti részén biztosítsák. "5 3 Az ebben a szellemben létrejött germán vidéki táborokat Axmann több alkalommal is meglátogatta. 1942 közepén személyesen fogadta a germán vidékszolgálat-önkéntesek első vezetőképző tanfolyamának résztvevőit, hogy eredményes tanfolyamuk lezárása után még egyszer rávilágítson nekik missziójuk lényegére. Összességében a vidékszolgálati részvételre való felhívás nem várt sikert hozott, hiszen egészségi, faji és szakmai szempontok alapján még válogatni is lehetett a jelentkezők között. A hivatalos szlogen szerint ugyanis csak a germán ifjak legjobbjai vehettek részt a táborokban. Az alkalmasság és a személyes „tisztaság" mellett a legfőbb szempontot a paraszti lét melletti szilárd elköteleződés jelentette.5 4 A német sajtó szerint sokan valóban készek voltak önként az Oderától és a Visztulától keletre eső területekre menni, hogy ott védparasztként éljenek. Német részről azért is láttak erre esélyt, mert a németalföldi terület az egyik legsűrűbben lakott volt, és a hollandok hamar gyökeret vertek azon a földön, ahol Frigyes Vilmos, a porosz nagy választófejedelem idején számtalan holland telepes alapított új egzisztenciát. A német vidékszolgálatban hosszabb időt eltöltött norvég fiatalok (köztük lányok is) pedig az északi területek termővé tételéhez szerezhettek tapasztalatokat. Mindezek pedig mérföldköveitjelentették a Jövő nagygermán sorsközösségének" felépítéséhez Európában.5 5 májára, s minél több fiú és lány számára tegyék vonzóvá a falusi életet. A vidékszolgálat önkéntes alapon működött, s taglétszáma a kezdeti 500-ról 1942-re 30 ezerre emelkedett, akik 1300 vidéki táborban teljesítettek szolgálatot. Miután az SS is felkarolta a mozgalmat, védparasztokról kezdtek beszélni, akik majd leginkább keleten élik a paraszti életformát, s közben védik a birodalom határait. Landdienst der Hitler-Jugend. Reichshjugendführung, Berlin [19431, 11-12. 51 Rüge, Wolfgang - Schumann, Wolfgang (Hg.), Dokumente zu deutscher Geschichte 1942-1945. Deutscher Verlag der Wissenschaften, Berlin 1977, 28.; Schaar, i. m. 401. 52 Axmann, Germanische Jugend, i. m. 53 1942 - Osteinsatz und Landdienst. In: Hitler-Jugend 1933-1943. Die Chronik eines Jahrzehnts. Zentralverlag der NSDAR Berlin 1943, 59.; Landdienst der Hitler-Jugend. Reichsjugendführung, Berlin 11943], 12.; Schaar, i. m. 401^402.; Rüdiger szerint már 1940-ben kb. 1200 germán önkéntes érkezett Nyugat-Poroszországba, a Wartha-vidékre és Felső-Sziléziába, akiknek a letelepedés lehetőségét is felkínálták. Rüdiger, Jutta, Die Hitlerjugend und ihr Selbstverständnis im Spiegel ihrer Aufgabengebiete. Studienausgabe. Askania Verlag, Lindhorst 1983, 230-246., itt 243.; Anhang, 70-74. 54 Schaar, i. m. 321, 401-402. 55 Die germanische Jugend. Deutsche Zeitung (DZ), 16. Mai 1943, 3.; Norwegische Mädel arbeiten bei uns in Deutschland. Das Deutsche Mädel, Januar 1941.
