Századok – 2011

TANULMÁNYOK - Vitári Zsolt: Európai összefogás a bolsevizmus ellen. A Hitlerjugend külföldi kapcsolatai a világháború idején VI/1359

A HITLERJUGEND KÜLFÖLDI KAPCSOLATAI 1377 1942 júniusában már a második vezetőképző tanfolyam zajlott a koppels­dorfi vidékszolgálati tangazdaságban (Landdienstlehrhof) és a wünschendorfi birodalmi vidékszolgálati vezetőnőképző iskolában, amelyen összesen 236 dán, flamand, holland és norvég fiatal vett részt. 1942. július l-jétől az említett terü­leteken újabb 602 germán fiatal vonult táborba. Később kb. ezer holland, fla­mand, dán, norvég, valamint észt és lett fiatalt vettek fel. A táborok átlagosan 20 fiút és lányt jelentettek ugyanabból az országból. A résztvevők saját unifor­misukat hordták, könyveket és képeket kaptak hazájukból, s táboraikban a HJ-zászló mellett ott lobogott saját zászlójuk is. A vezetőigény ugyanis jelentős volt, hiszen a táborlakók csakis saját vezetésük alatt álltak, s nemcsak az al­sóbb szinteken, hanem a területvezetőségeken is önálló megbízottal rendelkez­tek. r,6 „Azok a fiúk és lányok, akik a vidékszolgálatban felkészülnek bevetésükre, azonos, átváltoztató hatalmat fognak hazájukra kisugározni, mint azok az idősebb néptársaik, akik fegyverrel kezükben szembeszegülnek a bolsevista veszéllyel. Az európai ifjúság együttműködése ezáltal ebben a szektorban különösen jelentős eredményt hozott."5 1 A közös munka másik fontos pólusa a germán ifjak védfelkészítő táborokba (WE-Lager „Germanische Jugend") küldése volt. Sőt 1944-ben a Germán Ifjúság legfőbb feladatának már semmi mást nem tartottak, mint a germán iljúság önkén­tes fegyveres alakulatainak felállítását, a Germán Ifjúság (Germanische Jugend) folyóirat kiadását. A Germán Ifjúság védfelkészítő táborainak célja, hogy a fiatal germán fiúkat látszólag önkéntességi alapon előkatonai képzésben részesítsék és politikailag felkészítsék a germán közösségre. A tanfolyamokon viszont fel­szólították őket arra, hogy önként jelentkezzenek a Fegyveres SS kötelékébe. A rendelet előírta minden németországi üzemnek (Hollandiában már korábban), hogy germán fiataljaikat (hollandok, flamandok, vallonok, svájciak, dánok, nor­végok, észtek, lettek) az önkéntes jelentkezés alapján a BIV által kibocsátott behívásnak megfelelően négy hétre nélkülözzék a táborok idejére, miközben bérüket tovább fizették. A rendelet végrehajtására egy 15 fős, germán SS-veze­tőkből és SS-alvezetőkből álló toborzó stábot kívántak felállítani, amely végig­járta az üzemeket és a táborokba toborozta a fiatalokat. Az első táborra a westerwaldi Stegskopfban került sor 1943 februárjában, utána két további tábor létesült a thüringiai Heiligenstadtban és a karinthiai Seebodenben. Axmann megtiltotta ugyanis, hogy ilyen táborok létesüljenek kül­földön, mivel a germán fiataloknak a birodalmat „mint az európai népek család­ja vezetőhatalmát" kellett megismerniük. A táborokban négy hetes kiképzés­nek vetették őket alá, így Axmann már február végén átadhatta a HJ első hábo­rús alkalmasságot igazoló bizonyítványait.5 8 56 Schaar, i. m. 321. 57 Germanischer Landdiensteinsatz. Das Junge Deutschland, 1942/6. sz., 129-131. 58 RJF Auslands- und Volkstumsamt Hauptabteilung VII (Germanische Jugend). Entwurf. Erfassung der germanischen Jungarbeiterschaft in den WE-Lagern „Germanische Jugend", 15. August 1944 - BArch, NS 28/119, 5.; Artur Axmann, Germanische Jugend - Stoßtrupp des Reichs. Germa­nische Jugend. Schriftenreihe für Rasse und Reich. Volk und Reich Verlag Prag-Amsterdam-Berlin [19431; Ganzer, Karl Richard, Die germanische Gemeinsamkeit. Germanische Jugend. Schriften­reihe für Rasse und Reich. Volk und Reich Verlag Prag-Amsterdam-Berlin [1943], 7-17.; Schaar, i. m. 402.

Next

/
Oldalképek
Tartalom