Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Rab Virág - Tóth Imre: Kánya Kálmán és Európa gazdasági újjáépítése. A Közép-Európa gondolat Der Neubau Europas. Egy ismeretlen kézirat I/117
KÁNYA KÁLMÁN ÉS EURÓPA GAZDASÁGI ÚJJÁÉPÍTÉSE 131 állapítást azután a dunai térségre deriválja, és így folytatja: „Ezen okból kifolyólag tehát a külkereskedelem létfontosságú Közép- és Kelet-Európa számára. Továbbra is nagy szükség van ezekben az országokban a külföldi áruk behozatalára, valamint a mezőgazdasági és ipari árufelesleg eladására. Változatlanul exportálni fognak tehát, ha pedig ennek útját elzárják előlük, kétszeres erőfeszítéssel és nagyobb áldozatokkal teszik mindezt. (...) az export még alacsonyabb árakon, még nagyobb veszteségekkel valósul meg. (...) és ez jelen esetben a tőkefogyást és az életszínvonal további, még alacsonyabb szintre történő süllyedését vonja maga után."6 0 Az első gondolatban rejlő liberalizmus-kritikai megjegyzés egybecseng Milan Hodza 1931-ben megjelentetett tanulmányának soraival. „Amint a társadalomban és az államhatárokon belül nem tenghet túl az individualizmus, éppúgy nemkívánatos ez a nemzetközi kapcsolatokban sem. Ahogy a társadalmi csoportokban és magában az államban meg kell teremteni — kölcsönös engedmények árán is — a kooperáció lélektani és szociális előfeltételeit, ugyanúgy a nemzetközi kapcsolatokban még a legerősebb állam is via facti lemond szuverenitásának egy részéről avégett, hogy kooperációképessé váljék."61 Aligha kétséges, hogy Kánya is a Hodza által használt értelemben, azaz a nemzetközi kapcsolatokra vonatkoztatva kárhoztatja az individualizmust és az államok önös érdekeinek egyoldalú érvényesítését ítéli el. Ebben az összefüggésben a nemzeti önzés elutasításának paradigmáját állítja követendő példaként Európa országai elé, ami megkívánja a háború utáni területi és politikai feszültségeken való kölcsönös felülemelkedést is. Ez kell ugyanis ahhoz, hogy a gazdasági együttműködés megvalósulhasson. Kánya tisztában van azzal, hogy a kooperáció az abban résztvevő országok számára áldozatokkal jár, ennek ellenére ezt tekinti az egyetlen járható útnak. Ehhez pedig — mint látni fogjuk — történeti példákkal élve azt is hozzáteszi, hogy amennyiben a helyzet megkívánja, a gazdasági érdeknek a politikai ellentéteken felül kell emelkednie. Ez rokon Hantos, Gratz, Ajtay József és mások gondolataival, amelyek a gazdaságnak különleges, egyfajta missziós szerepet tulajdonítottak a politikai konfrontációból eredő bizalmatlanság leküzdése ellen.6 2 A kérdés historikumát vizsgálva szakirodalmi elemzésekre — elsősorban a német Treitschke6 3 és Zimmermann64, a magyar Matlekovits Sándor,65 osztrák részről pedig Hans Friedjung 66 munkáira — hivatkozik, a napóleoni háborúk ko-60 Uo.. Fol. 86. 61 Idézi: Kiss József: Szlovákia helye és szerepe Milan Hodza geopolitikai koncepciójában. (2. rész) Fórum. Társadalomtudományi Szemle, 6. (2004: 3. sz.) 86. 62 Pallai L./Hantos. i. m. 588. 63 Heinrich Gotthard von Treischke (1834-1896) nacionalista német történész, a Reichstag tagja. Legfontosabb műve: Történelmi és politikai dolgozatok (Historische und politische Aufsätze, Leipzig, 1896.) 64 Alfred Zimmermann német történész elsősorban az európai gyarmatosítással és kereskedelempolitikai kérdésekkel kapcsolatos kutatásokat publikált. Kánya a Geschichte der preussischdeutschen Handelspolitik. Oldenburg, Leipzig, 1892. című munkájára hivatkozik. 65 Matlekovits Sándor (1842-1925) politikus, nemzetközileg elismert, szabadelvű közgazdasági író, gondolkodó. 66 Heinrich, Friedjung (1851-1920) osztrák újságíró, történész. Itt említett műve: Der Ausgleich mit Ungarn. Politische Studie über das Verhältnis zu Ungarn und Deutschland, Leipzig, 1876/1877.
