Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Rab Virág - Tóth Imre: Kánya Kálmán és Európa gazdasági újjáépítése. A Közép-Európa gondolat Der Neubau Europas. Egy ismeretlen kézirat I/117
132 TÓTH IMRE-RAB VIRÁG rát és a porosz államfejlődés 19. századi eseményeit tekintve kiindulási és fő hivatkozási pontnak. Ennek során részletesen kifejti, hogy az eredeti német alkotmánytervezet koncepciójához képest miként szűkültek a közös gazdasági, közlekedési szabályozás, a pénzügyi és vámközösség lehetőségei. A gazdasági integritás mellett érvel azzal, hogy bemutatja a német Zollverein létrejöttének és működésének körülményeit.67 Itt hívja fel célzatosan a figyelmet a gazdasági szempontok fontosságára a politikai alapú közelítésmóddal szemben. Ebbéli véleményét már a nemzetközi gazdaság természetéről szóló bekezdések egyikében megelőlegezi, amikor arról ír, hogy mennyire „reménytelen vállalkozás, ha a világgazdaságban bárki a politika segítségével akarja saját részesedését gyarapítani a többiek kárára." Ehhez hasonlatos, de természetesen ellenkező előjelű eredményre jut történelmi vizsgálódásaiból is, a megállapítást visszájára fordítva. A fentebb említett szerzők műveit tanulmányozva azt a következtetést vonja le, hogy a porosz hivatalnokokat évtizedeken át kizárólag gazdasági megfontolások vezérelték. „Poroszország nem elméleti megfontolásból, hanem az igények kényszerítő ereje miatt egyesítette az északi és közép német területek nagy részét egy vámszövetséggé, és ez által nem várt kedvező eredményeket ért el, nemcsak gazdasági, hanem politikai téren is. Ennek a fejlődésnek a kiindulópontja (...) furcsa módon a franciák intézkedése volt Poroszország 1806-os meghódítása után. A francia pénzügyi adminisztrátor, Estéve 1807-ben az összes elfoglalt porosz tartományban rövid úton megszüntette a különböző tarifákat (számuk ekkor nem kevesebb, mint 57 volt) és azokat egy egységesen alacsony vámmal helyettesítette. Az intézkedés mind pénzügyileg, mind gazdaságilag olyannyira bevált, hogy a porosz államigazgatás ezt nem csak megtartotta, hanem hasonló rendelkezéseket vezetett be a keleti határokon és a tengerparton is. Poroszország jó tapasztalatai odavezettek, hogy az új rendszert a híres 1818-as vámtarifával egységesítették. Poroszország akkor az első ország volt Európában, amely végleg felszámolt minden középkori vámintézményt, és határain egy egységes, abban az időben igen alacsony súlyvámot vezettek be, amely kedvezően befolyásolta a forgalmat és ugyanakkor elejét vette a „csempészési hajlamnak"."6 8 Kánya a nemzeti romantikus múltinterpretációktól elszakadva állapítja meg, hogy Berlinnel szemben Bécsben és Pesten a gazdasági koncepciók háttérbe szorultak, azokat maguk alá gyűrték a politikai nézetkülönbségek. Kivételt jelentett ez alól az 1848-1852 közötti időszak, amikor „Schwarzenberg herceggel — aki legnagyobb figyelmét a gazdasági kérdéseknek szentelte — új szellemiség jelent meg az osztrák politikában".69 Kánya nem véletlenül szemezget a múltbeli történések közül. Ugyanígy mi sem mehetünk el szó nélkül ezek mellett a történelmi szemelvények mellett, mivel a velük kapcsolatos megállapítások a mű későbbi részében új értelmet nyernek. Néhány sorral lejjebb Kánya már a jelenkori problémákra összponto-67 Hantos ugyanebből az okból, nevezetesen a gazdasági integritás melletti érvelése során használja ezt a példát, s megjegyzi, hogy a Zollvereinben egyesült államok olyan függetlenek voltak, hogy háborút is viseltek egymás ellen. Bekker Zs.: Európa-gondolat i. m. 44. 68 Kézirat, fol. 93-94. 69 Kézirat, fol. 95.
