Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Rab Virág - Tóth Imre: Kánya Kálmán és Európa gazdasági újjáépítése. A Közép-Európa gondolat Der Neubau Europas. Egy ismeretlen kézirat I/117
130 TÓTH IMRE-RAB VIRÁG zött születtek. Természetesen eltértek abban is, hogy szerzőik milyen nemzetiségűek voltak, a győztesek vagy a vesztesek szemszögéből ítélték-e meg a kontinens helyzetét. Az sem volt mindegy, milyen ideológiai-politikai nézeteket vallottak. Ha tovább is osztályozzuk a műveket, figyelemmel kell lennünk arra, hogy készítőik az elmélet vagy a gyakorlat oldaláról közelítettek-e a problémákhoz, s ezzel összefüggésben milyen cél lebegett a szemük előtt, konkrét tervvel vagy csupán elképzeléssel, törekvéssel álltak-e elő. Árulkodó az a körülmény is, hogy kézirataik hivatalos vagy nem hivatalos formában jelentek-e meg.62 Az integrációs, föderációs tervek nagy része az egykori Monarchia területéhez kötődött, s kimondottan gazdasági együttműködésről szólt. Ezek a tervek — ahogy a világ- vagy a kontinentális szintű integrációs projektumok jelentős része is két hullámban — az 1920-as, majd az 1930-as években keletkeztek. Mindkét esetben a világgazdaság átrendeződését követően, illetve részben azzal párhuzamosan, az új helyzethez való alkalmazkodás során.53 Szerzőiket az első esetben a Közép-Európa térképét átrajzoló békeszerződések szorongató gazdasági következményeinek megoldása, az 1930-as években pedig a gazdasági világválság nehézségeinek leküzdése motiválta.5 4 Ez utóbbi esetben az idő előrehaladtával a Németországgal szembeni védekezés is fontos szerephez jutott. Lényeges megemlíteni, hogy Kánya a korszak seregnyi integrációs tervére és elképzelésére szinte alig reflektál.5 5 Az általunk elemzett írás Közép-Európa gazdasági problémáit úgy mutatja be, hogy közben igyekszik ezeket részben ideológiai, részben történeti, részben pedig széles nemzetközi gazdasági összefüggésekbe helyezni. Kánya felismeri, sőt túl is lépi azt a gondolatot, hogy a gazdaság összekapcsolódik, együtt mozog az élet valamennyi szegmensével:5 6 „A gazdaságot alá kell rendelni egyéb érdekszféráknak, hogy csak a társadalommal és a kultúrával szerves összhangban fejlődhessen. Érvényesíteni kell a gazdaság gondolati tartalmát. A gazdaság élő-szellemi magjáig kell hatolnunk és fel kell tárnunk a gazdasági jelenségek szellemi természetét."5 7 Ami az elsőként említett ideológiai viszonyrendszert illeti, Kánya rögtön a fejezet első oldalain saját konzervatív felfogását állítja mérceként a későbbi tárgyalás elé. Miután Európa hátrányát ecseteli a „zárt gazdasági birodalmakkal" szemben, deklaratív módon kijelenti: „országainkban [ti. Európa államaiban — R. V - T. I.] szükséges tehát, hogy megvédjük a népközösségek (népcsoportok) érdekeit a káros individualizmussal szemben.58 A nagy, zárt gazdasági testek kialakulásával szemben Európa csak akkor maradhat fenn, ha az európai államok gazdasági csoportokban egyesülnek és ezen keretek között a szabad áruforgalmat tisztességgel helyreállítják."5 9 Az egész kontinensre vonatkozó meg-52 Pallai László közli az integrációs tervezetek lehetséges áttekintését és csoportosítását. Pallai L.\ Hantos i. m. 582-583. 53 Pallai L.: Hantos i. m. 582.; Bekker Zs.: Európa-gondolat i. m. 41.; Ormos 2004. 12-13. 54 Bekker Zs.: Európa-gondolat i. m. 41. 55 A későbbiekben csak azokra a tervekre, elképzelésekre térünk ki, melyeket Kánya is említ. 56 Ormos Mária: Válságok és megoldások - történész szemmel. In: Válságos idők tegnap és ma. Pénz, gazdaság és politika a 19-21. században. Szerk.: Rab Virág. 2009. 9. 57 Kézirat, fol. 81-82. 58 Uo„ fol. 85. 59 Uo.
