Századok – 2011

TÖRTÉNETI IRODALOM - Barbu, Violeta: Purgatoriul misionarilor. Contrareforma in Tariile Romane in secolul al XVII-lea (Ism.: Nagy Levente) V/1305

TÖRTÉNETI IRODALOM 1305 lön vizsgálata. Az ötödik fejezet betekintést enged a Habsburg hírszerzés informátorainak munkájába és életútjába. A felszabadító háború szempontjából különösen érdekes az örmény hírszerzők szerepének feltárása, akik közül többen is Budán tevékenykedtek, egyiküknek — a források szerint — még a vár bevételéhez vezető lőporrobbanáshoz is köze lehetett. A katolikus misszionáriusok és az örmények helyett azonban a Habsburg informátorhálózat alapját a titkosnak is nevezett levelezők intézménye alkotta, amelynek fenntartására az uralkodók még a legsanyarúbb időkben is óriási összegeket áldoztak. Nem hivatalos híreik az Oszmán Birodalom nagyvárosaiból (pl. Buda, Szófia, Nándorfehérvár) futottak be a bécsi Udvari Haditanácsba, amely a hivatalos diplomácia ügyeit is intézte. Külön rész foglalkozik a hírszerzés szervezeti és működési sajátosságaival egy rövid időintervallumon belül, azaz a visszafoglaló háborúk idején. Az utolsó három fejezet (A hírek útja Bécsig, Levelek és levélírók, A hírek értéke és értékelése) mind felosztásában és alcímeiben, mind témáiban megegyezik a Századok ban megjelent közlemény vonatkozó részével. Ezek a fejezetek domborítják ki leginkább a szerző által végzett aprólékos forrásfeltáró munkát, amely lehetővé teszi, hogy az egyes hírszerzők tevékenységéből, társadalmi hátteréből, személyes kapcsolataiból és kommentárjaiból következtetni lehessen a Habsburg információszerzés általános jellegére. A közlemény adatainak átemelésével ráadásul komoly történeti kutatási eredmények válnak elérhetővé a nagyobb közönség számára is, akik esetleg csak a korabeli hírszerzésről érdeklődnének. Meg kell azonban jegyezni, hogy éppen ezért — a kötet címével ellentétben — a 17. századi Habsburg információszerzés leírásához képest az olvasó az európai diplomácia konstantinápolyi jelenlétéről kevésbé részletes és átfogó képet kaphat. A főbb európai hatalmak konstantinápolyi képviseletének kialakulását vázoló harmadik fejezet után már csak elszórtan kerül említésre egy-egy nem császári diplomata tevékenysége, mint például Pierre de Girardin francia állandó követé, akinek szerepe szintén a visszafoglaló háborúk történetéhez köthető. Végül érdemes megemlíteni a kötet mottóját („A hadsereg minden dolga közül a kémekkel tartsuk fenn a legszorosabb kapcsolatot..." ), amely a Szun-ce — A hadviselés törvényei című ókori kínai hadtudományi műből való. A látszólag oda nem illő idézet kiválasztása felveti annak a lehetőségét, hogy a kötet pusztán a hadművészet részeként, annak egy szűk területeként tárgyalja majd az információszerzés korabeli rendszerét. Annyiban mindez megvalósul, hogy végig nagyobb súllyal esik latba a Habsburg hírszerző hálózat feltárása, amely a katonai tevékenységet támogatta a visszafoglaló háború során. Másrészt viszont a korszakban a hírszerzés, valamint a kialakuló hivatalos diplomáciai tevékenység egyre inkább a béke művészetévé kezdett válni, amelyet a 17. század békeművei, valamint az állandó külképviseletek elterjedő rendszere bizonyít. A visszafoglaló háborúkig tartó időszakban a nyugati hadszíntéren folyó küzdelmek miatt például a Habsburg állandó képviseletnek is a béke fenntartása volt a feladata az oszmánokkal: a kétfrontos háború ugyanis egyik félnek sem állt érdekében. Összegzésként tehát elmondható, hogy a kötet egy alapos tárgyi tudással megírt, gazdag (ám nem jegyzetelt) forrásanyagot megmozgató, informatív összefoglaló jellegű munka a kora újkor európai diplomáciájáról, azon belül is leginkább a 17. századi Habsburg hírszerzésről. A laikus olvasókat a kötet végén található fogalomtár segíti az eligazodásban. Ezen kívül a tárgyalásba szorosan nem illő, de önállóan is megálló és érdekes kutatási eredményeket felmutató alfejezetek kisebb betűtípussal szedettek, hogy ne törjék meg a gondolatmenet folyamatát. A téma iránt érdeklődők pedig a kötet elolvasása után mérlegelhetik, hogy az információszerzés művészete a hadviselés vagy a béke eszközeit szolgálta-e inkább az európai diplomácia születésének évszázadában. Hámori Nagy Zsuzsanna Violeta Barbu PURGATORIUL MISIONARILOR. CONTRAREFORMA ÎN TÄRIILE ROMÂNE ÎN SECOLUL AL XVII-LEA Editura Bucureçti, Academiei Románé 2008. 770 o. A MISSZIONÁRIUSOK PURGATÓRIUMA. ELLENREFORMÁCIÓ A ROMÁN VAJDASÁGOKBAN A 17. SZÁZADBAN „Elhagyni egyszer valahára Horvátországot, olyan lesz, mint szabadulás a purgatóriumból" - írta Luigi Ferdinando Marsili, a karlócai békét követő határ-megállapítási munkálatok során