Századok – 2011
TÖRTÉNETI IRODALOM - Molnár Antal: Egy raguzai kereskedőtársaság a hódolt Budán (Ism.: Varga Szabolcs) V/1287
TÖRTÉNETI IRODALOM 1287 törvényt alkothatott a vallásszabadságról. így tehát a Bocskai ellen harcba szálló királysági rendek is rendkívül ügyesen használták ki a felkelést saját jól felfogott érdekükben. Az 1605 végétől 1608 őszéig tartó tárgyalásokon a magyar politikai elit a köznemesség segítségével nemcsak az egyházi rendek kárára, hanem összességében a Habsburg-udvarral szemben is megerősítette pozícióját. Újra betöltötték a nádori tisztséget, a kamarák élére a püspökök helyett feltörekvő nagyurak kerültek, és a magyar arisztokraták a határvédelem irányításában újabb „állásokat" szereztek. Az 1608. évi diétán tehát — miként az 1526 utáni évtizedekben is történt — egy újabb kompromisszumrendszer, kiegyezés eredményeként az uralkodói hatalommal szemben a magyar rendek megerősödtek, a rendiségen belül pedig a világi elit és a köznemesség térnyerésének lehetünk szemtanúi. Pálffy Géza nagyszabású műve mintegy tizenöt esztendő szisztematikus kutatásának eredményeit sűríti magába. A munka nem csupán új értelmezést ad a Magyar Királyság Habsburg Monarchián belüli viszonyainak és helyének meghatározásához, hanem le kíván számolni mindazon mítoszokkal és tabukkal, amelyeket a magyar történetírás az elmúlt másfél évszázadban belelátott, beleszőtt, ráakasztott. A szerző megkereste és vélekedésünk szerint megtalálta a Magyar Királyság valós helyét és szerepét a 16. század elején-közepén kialakuló, új közép-európai nagyhatalmon belül. Ezeket a Habsburg-udvar és a magyar politikai elit egymásrautaltsága és az általuk kialkudott kompromisszumok egész sora formálta és határozta meg. A mű egyik legfontosabb tabudöntésének azt tekinthetjük, hogy a Bocskai-szabadságharc helyett a Bocskai-felkelés fogalmát használta a szerző. Akadémiai disszertációjának védésén, 2010. május végén mind az opponensek, mind a közönség soraiból hozzászólók vitatták e definíció helyességét. Hogy miért idézem mindezt e recenzió keretében is fel? Mert ebből is látszik, hogy történetírásunk egyes képviselői még napjainkban is foggal-körömmel ragaszkodnak a régi, megcsontosodott elméletekhez, sőt kialakult egy olyan vélekedés, miszerint az újszerű értelmezések és új kutatási eredmények a magyar történetírói tradíció megtagadását jelentik, tehát károsak és veszélyesek. Pontosan ezért, az „árvalányhajas" történészi gondolkodás felszámolása miatt tarthatjuk fontosnak Pálffy Géza monográfiáját, hiszen véleményem szerint csak hasonló munkák segítségével lesz arra lehetőség, hogy a gyakran tévútra vezető nemzeti romantika nélkül nézzünk szembe múltunkkal, s arról reális(abb) képet alkossunk. Bagi Zoltán Molnár Antal EGY RAGUZAI KERESKEDŐTÁRSASÁG A HÓDOLT BUDÁN Scipione Bona és Marino Bucchia vállalkozásának története és dokumentumai (1573-1595) Eine Handelsgesellschaft aus Ragusa im osmanischen Ofen Geschichte und Dokumente der Gesellschaft von Scipione Bona und Marino Bucchia (1573-1595) (Források Budapest közép- és kora újkori történetéhez 2.) Budapest Főváros Levéltára, Bp. 2009. 433 o. A magyarországi török hódoltság kutatása jelenleg virágkorát éli, számos új, eddig ismeretlen forrásbázist sikerült feltárni és közkinccsé tenni a következő nemzedékek számára. A legnagyobb fehér foltnak a Magyar Királysággal szoros kapcsolatot ápoló raguzai városállam számított, ahonnan egy 19. századi — elsősorban politikatörténetre fókuszáló — okmánytár anyagát leszámítva szinte semmilyen adat „nem érkezett" a magyar kutatások számára. E téren a szerb, bulgár és olasz történetírás számottevő előnyben van, déli szomszédaink az elmúlt fél évszázadban ugyanis alaposan feltárták a raguzai kereskedelem balkáni mechanizmusait. Szerencsére az ő eredményeiket is hasz-
