Századok – 2011
TÖRTÉNETI IRODALOM - Millet, Hélene: Le concile de Pise. Qui travaillait a l'union de l'Église d'Occident en 1409? (Ism.: Kiss Gergely) V/1273
TÖRTÉNETI IRODALOM 1273 A hübérjogában — a Szász tükörtől eltérően — a sváb jogkönyv nevesíti mind a hét hadipajzsot (Heerschildsordnung), egyszersmind egyértelművé teszi: a nemesség hétfokozatú felosztása a világkrónikákon nyugszik, hiszen a megszövegezésekor a hetedik korban járt az emberiség — a korábbiak egyenként ezer évig tartottak -—, azonban „biztos határidő nélkül, mert hatezer év eltelt, a hetedik világ pedig addig áll fenn, ameddig Isten akarja. Ilyen módon van a hét hadipajzs is elrendezve". A nem mindenhol logikus szerkezetre jó példa az iménti idézet is, mivel azt még a tartományijogról szóló első könyv 4. artikulusában, a szabadokról szóló szakaszok után foglalja magában. A hűbérjogi könyvben egyébként az említett jogviszony tárgyi és alanyi oldaláról: a birtokról, annak adományozásáról, a hűbérúr és a vazallus jogairól és kötelességeiről, valamint például a hűbér különleges nemeiről (várhűbér, bérhűbér, várnagyhűbér) olvashatunk. A Sváb tükör magyar nyelvű kiadása messze nem csak a jogtörténészeknek szól. Szemléletesen bizonyítja, hogy az egyetemes jogtörténet mint diszciplína és mint tudományszak több a szoros értelemben vett joghistóriánál: valójában az európai kultúrtörténet csaknem egészét átfogja. A tükrök tanulmányozása elméleti és gyakorlati élményt nyújt a széles értelemben vett középkori társadalomtörténet, a jogi szimbolizmus, a keresztény vallásfilozófiák, a lingvisztika és a szépirodalom művelőinek egyaránt. Az utóbbit azért is említjük, mert a Szász tükör az ófelnémet nyelv első, nagy terjedelmű, ismert prózai műve, ugyanakkor verses bevezetője az egymástól akkor még el nem váló líra és epika együttélésének szép példája. A többször említett Királyok könyve pedig az egyházi irodalom szempontjából is jelentőséggel bír. A fordítók nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a magyar szöveg a Walter von der Vogelweide-kori szépirodalom igényeit a lehetőségekig kielégítse. Hazai tekintetben — miként az idevonatkozó tanulmány teljesen egyértelművé teszi — szintén mindkét tükör jelentős: a német tartományi és közvetve városi jog magyarországi terjedésének alapját szolgáltatták. Ezt bizonyítja, hogy a Magyar Királyság több városa levéltárában megtalálták a Sváb tükör példányait. A kassai kézirat bizonysága annak, hogy a tárnoki városokban ténylegesen forgatták, a nagyszebeni példány pedig azt sugallja, hogy a magdeburgi jog mellett a délnémet jog is hatott Erdély szász városaiban. Tovább menve a Zipser Willkür ( 1370) a Szász tükör hatása alapján készült, a 15. század elejéről való Budai jogkönyv pedig — melyet a Blazovich-Schmidt szerzőpáros korábban ugyancsak közreadott — mindkét Spiegel nyomait őrzi. A földrajzi választóvonal a Bécs-Pozsony-Buda-Kassa tengelyen húzódott; attól északra a Szász, tőle délre a Sváb tükör behatása volt érzékelhető. Az észak-magyarországi Pentapolis városaiban e hatások keveredtek; a hazai városi jogi transzfer pedig ezt a magdeburgi, szász és sváb eredetű joganyagot a hegyaljai mezővárosokba, valamint az alföldi mezővárosokba is beszivárogtatta. Az azokban alkalmazott egyes szokásjogi normák — különösen az öröklési jog — gyakorlata ezt jól igazolja, miként Blazovich László okszerűen kifejtette. A közép-európai jogrendszerek egymásra hatása s a civilisztika tudománya által továbbfejlesztett posztklasszikus római jog korai recepciója a magyar jogtörténeti műhelyek számára is lényeges forrás, amelyet e kötet meggyőzően bizonyít. A szerzők és a közreműködők mellett köszönet illeti a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara által létrehozott Pólay Elemér Alapítványt is, amely mindkét könyv megjelenését lehetővé tette (A Pólay Elemér Alapítvány Könyvtára sorozat 5. és 35. kötetei), valamint a Nemzeti Kulturális Alapot (NKA), a Magyar Tudományos Akadémiát és az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokat (OTKA), hogy támogatták e fontos művek hazai kiadását. Antal Tamás Hélène Millet LE CONCILE DE PISE. QUI TRAVAILLAIT A L'UNION DE L'ÉGLISE D'OCCIDENT EN 1409? (Ecclesia militans. Histoire des hommes et des institutions d'Églies au Moyen Age) Brepols, Turnhout 2010. 443 o. A PISAI ZSINAT. KIK MUNKÁLKODTAK A NYUGATI EGYHÁZ EGYSÉGÉN 1409? Hélène Millet közelmúltban megjelent másik tanulmánygyűjteménye (L'Église du Grand Schisme 1378-1417. A. et J. Picard, Paris 2009. - Az Egyház a nagy nyugati egyházszakadás idején
