Századok – 2011
DOKUMENTUMOK - Csorba György: Berzenczey László kütahyai emlékirata V/1253
1256 CSORBA GYÖRGY megszerveznie. Berzenczey rendkívül energikusan látott a munkához többször is túllépve hatáskörét, amelynek köszönhetően szinte minden hivatalos személlyel ellentétbe került.1 3 A General Commando, a románok és a szászok magyarellenes összefogásában polgárháborús veszélyt látva, valamint Vay Miklós erdélyi főkormánybiztos Berzenczey által vélelmezett tétlenségére hivatkozva, illetve a székelyeknek a magyar kormánnyal szembeni közömbössége, sőt sokaknak elfordulása okán - Berzenczey október 16-ára önhatalmúlag összehívta Agyagfalvára a székely nemzeti gyűlést,14 amely tettére egyértelműen büszke is volt. A Gubernium kezdeti ellenkezés után kénytelen volt belátni, hogy megállítani már nem tudja az eseményeket, ezért megpróbálta átvenni annak irányítását. Mikó Imre a Gubernium ideiglenes elnöke Marosvásárhelyen tárgyalt Berzenczeyvel, ahol sikerült rábírni őt a gyűlés programjának megváltoztatására. Mikó szerint ő maga ajánlkozott végül a népgyűlés elnökének, míg Berzenczey úgy emlékezett, ő szólította fel erre a grófot.1 5 Az Agyagfalván összegyűlt több tízezer székely október 17-én a fegyveres harc megkezdése mellett döntött. A források szerint Berzenczey játszotta a legnagyobb szerepet abban, hogy a nagy létszámú sereg útra keljen.1 6 Későbbi írásaiban azonban Berzenczey Vay Miklósra hárította a felelősséget, arra hivatkozva, hogy a főkormánybiztos elrendelte, minél több fegyveres induljon azonnal Kolozsvár felé, mire a székelyek kijelentették, hogy vagy mindnyájan mennek vagy senki sem.1 7 Valójában inkább az történhetett, hogy a Berzenczey szónoklatai által is korábban feltüzelt székely lelkesedést végül már ő sem tudta lehűteni, a tömeg már saját törvényei szerint működött. A nagyszámú, rendezetlen, felszerelés és ellátás nélküli had sorsa nem lehetett kérdéses, a reguláris csapatokkal való találkozás gyorsan szétzüllesztette őket. A végzetes november 5-i marosvásárhelyi ütközetről Berzenczey szépítve azt írta, hogy utolsókét hagyta el a harcmezőt, amelyet azonban más források nem tudnak megerősíteni. Sőt, nekrológja szerint vereségért a felbőszült székelyek őt is felelőssé tették és üldözték.1 8 Az ütközetet követően a székely sereg felbomlott, maga Berzenczey az országot is elhagyva menekült. Berzenczey az országgyűlés előtt 1848. december 13-án tartott beszédében számolt be tevékenységéről és utasította vissza az ellene felhozott — nem hivatalos — vádakat. A beszéd egyes elemei visszaköszönnek a későbbi emlékiratban is, ezért érdemes ezt részletesebben is elemezni. Mindkettő szövegben hangsúlyozta, hogy míg a románok szabadon tarthattak népgyűléseket, a magyarok nem tettek ellene semmit, sőt nem engedték meg, hogy Balázsfalva ellenpontozásaként magyar népgyűléseket tartsanak. Visszautasította a lovascsapat szervezésével kapcsolatos sikkasztási vádat, elismerve azt, hogy a körülmények miatt valóban nem tudott rendes számadást benyújtani, ám ígérte, ha-13 Egyed A.: Berzenczey László 2004. i. m. 24-29. 14 Egyed A.: Az 1848-i agyagfalvi i. m. 73-76.; Berzenczei L.: Nyílt jelentés i. m. 19. 15 Egyed Á: Az 1848-i agyagfalvi i. m. 80-82. 16 Egyed Á.: Az 1848-i agyagfalvi i. m. 97-104. 17 Berzenczei L.: Nyílt jelentés i. m. 20. 18 Egyetértés 1884. november. 16.
