Századok – 2011
DOKUMENTUMOK - Csorba György: Berzenczey László kütahyai emlékirata V/1253
BERZENCZEY LÁSZLÓ KÜTAHYAI EMLÉKIRATA 1257 marosan pótolja ezt. Beszédében részletesen kifejtette a szervezés nehézségeit. Az agyagfalvi gyűlésről szólva az országgyűlés előtt 80 ezer székelyről szólt, míg az emlékirat már csak 60 ezer főt említ, s tagadta, hogy „fel akartam volna magamat tolni a nemzetre", s hangsúlyozza, hogy hatáskörén nem akart túllépni. Ugyanakkor mindhárom forrásban elhárította a felelősségvállalást a székely hadak megindulásában vitt szerepében, sőt visszaemlékezése szerint az addig őt vakon követni látszó székelyeket egy óra hosszan tartó beszédével sem tudta lebeszélni a tömeges és azonnali hadbavonulásról. Egyértelmű, hogy Szászrégen felgyújtását is felrótták neki, amelyet a későbbiekben Erdélyben „Berzenczey vására" néven emlegettek. Kiemelte, hogy a marosvásárhelyi vesztes ütközetben nem volt semmilyen katonai szerepe. Kütahyai sorai szerint viszont próbálta megállítani a futást, s „mint útolsó a csata téren végeztem be forradalmi szerepemet." Kijelentette, az eseményeket követően nem menekültként ment Galíciába, hanem ágyú szerzése céljából, és Pestre is csak azért jött, hogy lövegeket vigyen újév napjára a székelyeknek. Visszaemlékezésében viszont egyértelműen fogalmaz: az üldöztetés elől Moldvába, onnan Galíciába menekült, ahol körözést is adtak ellene ki, majd innen helyiek segítségével sikerült hazatérnie; semmiféle ágyút nem emleget. Berzenczey a beszéd folyamán több esetben is radikális kijelentésekre ragadtatta magát, s utolsó mondata szerint „az a hitem, hogy ha valakiről Erdélyben gondolhatjuk, hogy az ellenség nem akasztatja fel, nekünk kell felakasztanunk, mert az lesz a reakció legerősebb támasza".19 Figyelemre méltó, hogy kütahyai emlékiratában lényegében csak az 1848-as szerepéről írt Berzenczey, hisz a következő évben valóban háttérbe szorult, a források szerint Kossuth sem kérte többet a segítségét. „Pesten többszöri méltatlanságokat szenvedvén egyszerű követi állásomban vártam be a forradalom végzetét" - írta egy helyen. Székelyföldi kudarca miatt már sem az országos politikában, sem a székelyek között nem tudott komoly szerepet vinni 1849-ben. Berzenczey 1849. évi tevékenységéről nagyon keveset tudunk és ebben emlékirata sem nyújt kapaszkodót. Az országgyűlésen további ülésein bár rendszeresen felszólalt, nyoma sem volt korábbi harciasságának és radikalizmusának. Az országgyűlés igazoló bizottmánya egyébként 1849. február 28-án igazolta Berzenczeyt.2 0 Berzenczey 1849-ben azzal kereste meg Csány László kormánybiztost, hogy az előző év őszén általa felvett állami pénzekről szóló elszámolások a marosvásárhelyi ütközet alatt elvesztek, s Csányt kérje fel számadásra a Berzenczey által megnevezett személyeket. Csány ezt méltányosnak találva, Kossuthnak írt 1849. március 11. előtt kelt levelében jelezte, el fog járni az ügyben.21 19 Közlöny 1848. december 15.; A „Berzenczey vására" elnevezésre 1. Berzenczei L.: Nyílt jelentés i. m. 22. 20 Közlöny 1849. március 25. 21 Csány László kormánybiztosi iratai 1848-1849. I-II. S. a. r. Hermann Róbert. Zalaegerszeg 1998. II. 223-224., illetve hasonlóan írt Csány Mészáros Lázár hadügyminiszternek is 1849. március 15-én. Csány iratai i. m. II. 233.