Századok – 2011
KISEBB CIKKEK - Guitman Barnabás: Adalékok Eck Bálint életéhez V/1245
1248 KISEBB CIKKEK viros dominum Petrum Czipser et Andreám Reuber)20 és a békéltetés sikere valószínűleg egyaránt megerősítették a városban játszott közéleti szerepét. Eck 1522-től Bártfa város jegyzője és a magisztrátus tagja lett, majd több alkalommal is bíróvá választották: 1526-1529-ben, 1538-1540-ben és 1550-1551-ben látta el a város legfőbb vezetőjének feladatkörét.21 A közéleti tevékenységben és a humanista tudományművelésben egyaránt nagyon jól együttműködött a térség másik külhoni származású jeles humanista személyiségével, a sziléziai Wernher Györgygyei,2 2 akivel baráti viszonyt ápolt.2 3 Eck sokat utazott a város megbízásából, követségek, országgyűlési küldöttségek tagja volt. Még a mohácsi csatavesztést megelőző esztendő őszéről való az a levele, amelyben Bártfát tájékoztatta a budai királyi udvar híreiről.24 1526 nyarán ismét Budáról küldött híreket haza, majd a következő évben már mint Bártfa bírája indult 20 Megjelent Krakkóban 1518-ban, illetve az 1520-ban az állam kormányzásáról írt dialógusában. 21 Glomski, J.: Eck i. m. 590. 22 Wernherről bővebben 1. Bauch, G. : Valentin Eck i. m.; Elfriede Rensing: Georg Wernher, Präsident der Zipser Kammer. In: Jahrbuch des Graf Klebelsberg Kuno Instituts für Ungar. Geschichtsforschung in Wien. Hrsg. Dávid Angyal. Bp. 1933. 31-58.; Csepregi Zoltán: Bújócskázó életrajz: Wernher György (14907-1556) hányatott ifjúsága. In: Acta históriáé litterarum Hungaricarum XXIX. Ötvös Péter Festschrift. Szerk. Font Zsuzsa - Keserű Gizella. Szeged 2006. 41^46.; Lakatos B.: „Pannoniae-luctus" i. m. Wernher közéleti pályáját és pénzügyigazgatási tevékenységét újabban Páka Ágnes (ELTE BTK) kutatja. 23 Rensing, E.: Georg Wernher i. m. 33-34. 24 Státny archív v Presove, Pobocka Bardejov [a továbbiakban SAB], Listi Nr. 5434. (5472.), 1525. szeptember 11. 25 SAB, Listi Nr. 5723., 1527. október 25. a környező többi szabad királyi város küldötteivel együtt, hogy részt vegyen Habsburg I. Ferdinánd székesfehérvári koronázási ünnepségén.2 5 Eck, illetőleg Bártfa városa és Ferdinánd király között ez időben a közvetítő Thurzó Elek tárnokmester (1523-1527) volt.26 A polgárháború első éveiben Eck számos verset írt Szapolyai ellen, többször kérte Ferdinánd király támogatását, hogy védje meg Felső-Magyarországot az ellenséges támadásoktól.27 Egy 1529-ben írt, I. Ferdinándnak címzett költői episztolát a felső-magyarországi öt város küldöttségének tagjaként 1531-ben személyesen is előadhatott uralkodójának,2 8 aki később királyi harmincadosnak nevezte ki Bártfára.2 9 Ez utóbbi követjárásból Eck a kassai jegyző, Meitzer András társaságában tért vissza Budweisből (ma Ceské Budéjovice) Olmützön és Krakkón keresztül előbb Kassára, ahol 1533-ban rövid ideig tanított is. Utazása a zűrzavaros helyzet miatt azonban hosszabb-26 Erdélyi G.: Bethlenfalvi Thurzó Elek levelezése i. m. 31-32, 110-111. 27 Például az 1528-ban helymegjelölés nélkül közzétett Ad proceres Hvngariae, qvo serenissimum principem et, dominum, dominum Ferdinandum, Hungáriáé et Bohemiae etc regem ... dominum suum uerum et naturalem etc plausbiliter excipiant, Valentini Ecchij Lendani, Bartphensis reipublicae praefaecti exhortatio címűben. Fata, M.: Humanistische Einflüsse i. m. 162.; Bauch, G.: Valentin Eck i. m. 54-55. Ugyancsak a segélykérést említi a kassai tanács bártfaiaknak szóló egyik levele. SAB, Listi Nr. 7089. 1532. augusztus 24. 28 Epistola, nomine partium superiorum Hungáriáé. Valentino Ecchio Lendano Autore, Alia eiusdem Epistola. Wien 1530. 1530-ban bártfai jegyzőként és követként Krakkóban is megfordult, itt érte utol a bártfaiak levele, hogy siessen a magyar országgyűlésre. SAB, Listi Nr. 6553. 1530. november 9. 29 1542-1547-ig töltötte be Bártfán a tricesimator regius tisztséget. Glomski, J.: Eck i. m. 590.
