Századok – 2011
KISEBB CIKKEK - Guitman Barnabás: Adalékok Eck Bálint életéhez V/1245
KISEBB CIKKEK 1249 x-a nyúlt a tervezettnél, csak 1538-ban tudott visszatérni Bártfára, ahol ismét bíróvá választották, mely tisztséget 1540-ig töltötte be.3 0 Ezek az évek azért különösen jelentősek Bártfa városa számára, mert ekkor állt hivatalba a Wittenbergben végzett Stockei Lénárd és Radaschin Mihály, akik révén a város közössége egyértelműen és nyíltan a lutheri reformokhoz csatlakozott. Ecket nyilván a vallási kérdések is foglalkoztatták, bár Fata Márta tanulmánya szerint a forrásokból nem derül ki sem egyértelmű állásfoglalása, sem az, hogy belső indíttatásból vagy a korszellem elvárása miatt lett-e hallgatólagos híve a reformációnak.31 Még Krakkóban jelent meg Jagelló Zsigmond lengyel királyhoz (1506-1548) címezve egy panaszverse, amelyben a megszemélyesített egyház nevében buzdítja az uralkodót az eretnekek, az ortodoxok és a mohamedánok elleni harcra, ekképpen is kifejezve aggodalmát a római pápa vezette egyház sorsáért.3 2 Az 1521. évi budai útjához kapcsolódó, Thurzó Eleknek ajánlott himnikus költemény-csokor vallási vonatkozásai pedig mentesek a lutheri tanoktól.3 3 Jelenlegi ismereteink szerint semmi nyoma sincs ugyanakkor annak sem, hogy a későbbiekben akár magánszemélyként, akár a város vezetőjeként ellenezte volna a reformációt. 30 Fata, M.: Humanistische Einflüsse i. m. 162. 31 Uo. 163., vö. Bauch, G.: Valentin Eck i. m. 53. 32 Ad Sigismundum invictissimum Regem Polonie. Russie. Prussie. etc. Threni neglecte Religionis, per Valentinum Eckium editi. Graccovie 1518. Bauch, G.: Valentin Eck i. m. 47^8. 33 Uo. 51. 34 A Révay család felemelkedéséről, szerepéről a 16. században bővebben 1. Pálffy Géza: Különleges úton a Magyar Királyság arisztokráciájá-Miután Stockei Lénárd átvette a bártfai iskola vezetését, hamarosan az egyik legtekintélyesebb, nemrég felkapaszkodott magyarországi arisztokrata család fiait taníthatta. Révay I. Ferenc (1489-1553)34 fiai közül három, Mihály, János és Lőrinc 1539 szeptemberétől kisebb megszakítással egészen 1546 elejéig Bártfán laktak. 1544 februárjától immár legkisebb öccsükkel, II. Ferenccel együtt rövid ideig Körmöcbányán tanultak, majd ez év őszétől ismét Bártfán folytatták tanulmányaikat. A fiúk szállásadója mindkét időszakban Eck Bálint lett, aki Stöckelhez hasonlóan rendszeresen küldött jelentéseket Révay I. Ferencnek a gyermekeivel kapcsolatos ügyekről.35 A következő értesüléseink Eckről az 1550-es évek elejéről valók, a bártfai tanácsnak címzett több leveléből tudható, hogy 1553 februárjától már nem tartózkodott a városban.3 6 Az év nagy részében Gölnicbányán (ma Gelnica) volt, majd egy 1553 novemberében kelt levél már arról tájékoztat, hogy Bécsben képviselte városa érdekeit Keil Márk (Marcus Keyl) társaságában. Bártfára küldött jelentésükben értesítették a várost, hogy maradniuk kell még az ügyek intézése végett. Beszámoltak arról is, hogy nehéz idők jöhetnek, mert a végvidékeken szolgálók ba: a Révay család a 16. században. Történelmi szemle 51. (2009: 1. sz.) 1-20. 35 Franki [Fraknói] Vilmos: Réwai Ferenc nádori helytartó fiainak hazai és külföldi iskoláztatása 1538-1555. Pest, 1873. (Értekezések a történeti tudományok köréből II/6.) 12., 18. és újabban vö. Maros Macuha: Akademická peregrinácia Révaiovcov v 16. storocí a jej pramene. In: Slechtic na cestách v 16.-18. století. Ed. Jiíí Kubes. Pardubice 2007. 11-34. 36 Skoviera, D. : Bardejovcan i. m. 30.
