Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Ballabás Dániel: Főnemesi rangemelések Magyarországon a dualizmus korában V/1215
1230 BALLABÁS DÁNIEL tő befejezettnek",5 6 valójában már a királyi elhatározás kinyilvánítása — illetve annak a hivatalos lapban történő közzététele — után főnemesként kezelték a kedvezményezettet.5 7 Érthető tehát, ha egyeseknek nem volt sürgős a diploma kiváltása. A fenti táblázatban szereplő Jankovich László például 1885. október 3-án emelkedett grófi rangra,5 8 1887-ben már ott szerepel az országgyűlés főrendiházába meghívott örökös jogú grófok listáján,5 9 de a hivatkozott iktatókönyv tanúsága szerint csak 1894. január 20-án fizette be az oklevél kiállításának díját. A rekordot azonban alighanem a Mailáth fivérek tartották, akiket 1885. október 3-án emelt grófi rangra az uralkodói akarat, diplomájukat viszont csak majd' három évtizeddel később, 1914. július 14-i dátummal állították ki.6 0 A rangemelések dinamikája Az 1848. évi III. törvénycikk — mint már szó volt róla — két feltételhez kötötte a nemesi címek adományozását: az uralkodó akaratához és az illetékes felelős magyar miniszter ellenjegyzéséhez. Nincs tudomásunk róla, hogy 1848-ban bárki is ilyen módon főnemesi címhez jutott volna, a magyar kormány, illetve a december elején trónra lépő Ferenc József legitimitásának kölcsönös megkérdőjelezése pedig hosszú időre elzárta a magyar főnemesi rangemelések törvényes útját. A szabadságharc leverését követően érvényesülő összbirodalmi szemlélet jegyében az arra érdemesnek talált személyek egységesen osztrák főnemesi címet kaphattak. Az 1849 és 1867 közötti időszakból pillanatnyilag 52 olyan magyar illetőségű személyről van tudomásunk, aki osztrák grófi vagy bárói címet kapott. 1863-tól kezdve a nemrég helyreállított Magyar Királyi Udvari Kancellária is adott ki főnemesi okleveleket. Ezeket már bevezették a Királyi Könyvekbe, így pontos tudomásunk van az 1863 és 1867 tavasza között magyar főnemesi címet szerzett személyekről: báró Obeanaus Ferdinánd és Ferenc (1863. július 20.), gróf Csekonics János (1864. december 9.), báró Uray Bálint (1864. december 19), báró Jeszenszky János (1865. január 3.), gróf Gyürky Ábrahám (1867. január 16.), gróf Majthényi Ágoston (1867. január 22.) és báró sárvári Eötvös József (1867. március 6.).6 1 A magyar alkotmányosság helyreállítása, illetve Ferenc József 1867. június 8-án történt megkoronázása után azonban az önkényuralmi időszakban adományozott főnemesi címeket törvénytelennek te-56 Gerő J.: A m. kir. belügyminiszter i. m. 16. 57 Kornfeld Pál például — diplomájának elkészítése érdekében — már báróként levelezett a minisztériummal, és ügyvédje is báróként hivatkozott rá. — MOL K 20 - Király Személye Körüli Minisztérium - Elnöki iratok 1909/364. 5. 58 MOL K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium - Királyi könyvek LXVIII. kötet 563. 59 Főrendiházi Irományok 1887. I. 23. Jankovich László egyúttal főrendiházi tagsági jogot is kapott, amely az 1887:XXXIV:tc. által lett becikkelyezve. 60 MOL K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium - Királyi könyvek LXVIII. kötet 563., LXXIII. kötet 170-173. 61 MOL A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii LXVII. kötet 838., 880., 885., 893., 921., 958., 965.
