Századok – 2011

KÖZLEMÉNYEK - Ballabás Dániel: Főnemesi rangemelések Magyarországon a dualizmus korában V/1215

Ballabás Dániel FŐNEMESI RANGEMELÉSEK MAGYARORSZÁGON A DUALIZMUS KORÁBAN A magyar főnemesség 1848 és 1945 közötti története nem tartozik a részletesen feltárt és feldolgozott területek közé. A második világháborút megelőzően elsősorban az egyes nemzetségek genealógiájának összeállítása, valamint tagjaik közéleti aktivitásának bemutatása állt a történészek érdeklődésének középpontjában, s ha történt is kísérlet a főnemesség társadalmi szerepének értékelésére, a téma komplex elemzésre senki sem vállalkozott. Ehhez akkoriban még hiányzott a megfelelő történelmi időtávlat. A világháború után a főnemesség megítélése egyértelműen negatív színezetet kapott, történetének kutatása pedig évtizedekre teljesen háttérbe szorult. A napvilágot látott munkák sokáig politikai és ideológiai szempontok által befolyásolva, a marxista történetírás sematikus társadalomképének és osztályharcos szemléletének megfelelő keretek között jelölték ki a főnemesség helyét a történelemben. Szélesebb körű szakmai érdeklődés csak az 1980-as évek közepétől kezdve kíséri a jelzett időszak magyar főnemességét, így még számos alapvető kérdés is megválaszolásra vár. Ezek közé tartozik például, hogy pontosan hány nemzetségből állt az 1848 és 1945 közötti főnemesség? A kérdésre adott válasz már önmagában is gyarapítaná eddigi ismereteinket, ugyanakkor lehetővé tenné azt is, hogy a későbbiekben árnyaltabb képet alkothassunk a magyar főnemesség differenciálódásának folyamatáról. Az általunk vizsgált időszak elejére vonatkozóan a kortárs Fényes Elek Magyarország statistikája című munkájában 4 hercegi, 79 grófi és 84 bárói nemzetséget sorol fel, valamint az indigenák közül megemlít még 38 „honos és birtokos" főnemesi nemzetséget.1

Fényes adatsora a korabeli kalendáriumok mellékleteként megjelent sematizmusokból származik. Ehhez a forrástípushoz folyamodott Vörös Károly is, amikor az úgynevezett tízkötetes Magyarország története V kötetében — az 1790 és 1848 közötti időszakot tárgyalva — a szűkebb Magyarországon 3 hercegi, 80 grófi és 95 bárói, illetve csak Erdélyben birtokos további 11 grófi és 20 bárói nemzetségben határozta meg a főnemesi nemzetségek számát — a honosítottak számáról viszont nem szólt.2

Tovább ha-1 Fényes Elek: Magyarország statistikája. Első kötet. Pest. 1842. 119-120. A közölt adatok 1840-re vonatkoznak. 2 Vörös Károly: A magyarországi társadalom (1790-1848). In: Magyarország története 1790-1848. Főszerk. Mérei Gyula. Bp. 1980. 491. Saját kutatásunk során egy 1847-es kalendárium (Naptár 1847-dik közévre, a' róm. catholika egyház használatára, új és ó időszámítás szerint. Buda. é. n.) mellékleteként megjelent sematizmus adatait elemezve pontosan ugyanezeket a számokat kaptuk;