Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Tóth Ferenc: Magyar ügynökök a francia király szolgálatában Kelet-Európában az orosz-osztrák-török háború korában (1736-1739) V/1183
1204 TÓTH FERENC nisztereket, például Delaria részletes jelentést küldött a francia nagykövetnek a kiaja bej]e\ és a nagyvezírrel folytatott május 16-i megbeszélésükről.7 4 A két ügynök a befolyásolás többféle trükkjét is bevetette az oszmán tisztségviselők megnyerésére: a drága ajándékok7 5 mellett még a valószínűleg nem túl szilárd muzulmán hitű Ibrahim efendi leitatása7 6 is eszköz lehetett a politikai cél érdekében. A tárgyalások a császári diplomácia kettős politikájának következtében végül mégis zátonyra futottak. A bécsi kormány egyre kényelmetlenebbnek érezte a békepárti Talman közvetítő szerepét, és radikálisabb eszközökhöz nyúlt. A nagyvezírnek ultimátumszerű levéllel jelezték a hamarosan bekövetkező hadüzenetet, amennyiben nem sikerül a békeszerződést megkötni. Talman először visszatartotta a levelet, de annak másolatait addigra már elküldték számos európai udvarba. A császári diplomácia így teljesen elveszítette hitelét, és 1737 májusában a törökök számára teljesen világossá vált a Habsburgokkal való háború elkerülhetetlen ténye. A tárgyalások ennek ellenére a hadműveletek kezdetéig folytak.7 7 A magyarországi diuerziótól a francia mediációig (1737-1738) Az egykori kuruc szabadságharcos ágensek szerepét nagymértékben felértékelhette Rákóczi József török földre érkezése, akivel a Porta komolyan számolt a háború kiszélesedése esetén. Rákóczi — Bécsből megszökve — 1736-ban az újabb török háború hírére Konstantinápolyba utazott. A kalandor Bonneval pasa rábeszélésére a magyar bujdosók vezéreként bekapcsolódott a konfliktusba, amelytől az erdélyi fejedelemség visszaszerzését remélte. A szultán elismerte fejedelemnek és Magyarország urának is, ám e titulusokat az ambiciózus Rákóczi fiú nem sokáig élvezhette, mivel hamarosan meghalt. Rákóczi József fellépését az európai közvélemény jelentős része elítélte, a pápa pedig egyenesen kiközösítéssel sújtotta a törökökkel szövetkező trónkövetelőt.7 8 A francia diplomácia óvatosan kezelte Rákóczi József terveit, mivel a császárral nemrég megkötött békeszerződést nem kívánta kockáztatni a magyar kérdésbe való beavatkozással. Ezért a francia szolgálatban álló magyar ágensek szerepét mindenképpen távol kívánta tartani a magyarországi diverzió tervétől. 74 Uo. fol. 247-251. 75 Az 1737. május 16-i megbeszélést elősegítő kiaja bej egy igen szép gyémántokkal kirakott órát kapott ajándékba. Uo. Fol. 251., vö. még CADN, Constantinople série A fonds Saint-Priest 135. fol. 172-177. 76 Vö. Delaria jelentését Villeneuve 1737. november 15-i levelében: BNF, Ms. Fr. 7181. fol. 338-339. 77 Roider Jr., K. A.: The Reluctant Ally i. m. 91-93. 78 Rákóczi József magyarországi terveihez 1. Vandal, A.: Le pacha Bonneval i. m. 66-68.; Septime Gorceix: Bonneval-Pacha et le jeune Rákóczi. In: Mélanges offerts à M. Nicolas Iorga par ses amis de France et des pays de langue française. Genève 1978. 341-363.; Papp Sándor: Rákóczi József hatalomra kerülési kísérlete és a Porta. Forráskritikai vizsgálatok. In: A Rákóczi-szabadságharc és Közép-Európa, Szerk. Tamás Edit. (Tanulmányok a Rákóczi-szabadságharc kezdetének 300. évfordulójára I.) Sárospatak 2003. 241-294.
