Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Rab Virág - Tóth Imre: Kánya Kálmán és Európa gazdasági újjáépítése. A Közép-Európa gondolat Der Neubau Europas. Egy ismeretlen kézirat I/117
118 TÓTH IMRE-RAB VIRÁG dalú válságából kivezető utak felvázolására. A keletkezés időpontjára nézve támpontot ad, hogy az 1925-1934 között eltelt évtizedet a szerző lezárt korszakként említi a szövegben.4 Filológiai elemzése is arra enged következtetni, hogy a tanulmány nem keletkezhetett 1935 után. A szerző nem utal az 1936-os évhez köthető eseményekre. Az is árulkodó, hogy Kánya egy helyütt azt írja: „az olasz államvezetés is hangsúlyt fektet az észak-afrikai befolyási övezetére..."5 Úgy véljük, az etióp válság 1935 őszi háborúba fordulása a szerzőt más fogalmazásra ösztönözte volna. A szöveg tehát igen nagy valószínűséggel 1935 októbere előtt keletkezett.6 A mű három részből áll. Az első Európa szellemi jellemzőivel és erkölcsi újjáépítésével (Europas moralischer Aufbau) 7 foglalkozik. A második a kontinens politikai rendjének kérdéseit taglalja (Europas politischer Aufbau), 8 míg a harmadik — alább ismertetendő — fejezetet (Europas wirtschaftlicher Aufbau) a gazdasági reorganizáció problémájának szentelte a szerző.9 A fejtegetést tökéletes, klasszikus német tudással rendelkező szerző írta, aki — noha a gondolatait jól követhető, logikus okfejtéssel vetette papírra — ebben a formában feltehetően nem megjelentetésre szánta. Az egységes íráskép arra utal, hogy tisztázattal állunk szemben. Az is lehet azonban, hogy a gondolatszerkezetet a szerző kiváló intellektuális adottságainak talaján egyetlen nagyobb „lélegzetvétellel" vázolta föl.1 0 Vélelmezhetjük azt is, hogy az írásmű töredékes formában maradt ránk, illetve, hogy Kánya azt soha nem fejezte be. Különösen az utolsó fejezet végén olvashatunk szövegrészeket, melyek azt a benyomást keltik, hogy a szerző még nem munkálta ki egészen a tárgyalt gondolatkört. Elképzelhető, hogy a közép-európai probléma megoldására ígért javaslata is csonkán maradt fenn, hiszen a következőkben ismertetendő okfejtés túlságosan kidolgozatlan ahhoz képest, amire a gondos elméleti előkészítés után számítanánk. Nem zárhatjuk ki, hogy maga Kánya hagyta nyitva a kérdést, mivel az írás születésekor nem tudott megnyugtatóan pontot tenni a fejtegetés végére. Ezzel összefüggésben is felvetődik az a kérdés: vajon mi lehetett az írás elkészítésének célja? 4 Kézirat, fol. 34. 5 Kézirat, fol. 110. 6AZ olaszoknak az észak-afrikai befolyási övezetre fordított figyelméből kiindulva pontosítható a legkorábbi dátum is, amikorra a tanulmányt datálhatjuk. 1934 decemberében a Val Val konfliktus kapcsán ugyanis sejteni, majd 1935 februárjában, Laval francia külügyminiszter római útja nyomán már vélelmezni is lehetett az említett olasz figyelem konkrét irányát. Ezek alapján megállapítható, hogy legkorábban 1934 decemberében születhetett Kánya írása. E helyütt szeretnénk megköszönni Ormos Máriának a témáról való inspiráló beszélgetéseket, s konkrétan a szöveg keletkezési idejének megállapítása kapcsán nyújtott segítségét. 7 Ebben a részben külön cím alatt szerepel a versailles-i békerendszerről szóló szövegrész. Kézirat, fol. 28-32. 8 A fejezetben Kánya külön cím alatt ír a hatalmi egyensúly (Das Gleichgewichtssystem) témájáról. Kézirat, fol. 67-79. 9 Kézirat, fol. 80-114. 10 Más források alapján elmondhatjuk, hogy Kányának a kézírása és a kézjegye időnként eltérő volt, ebben a szövegben azonban nem mutatható ki jelentős különbség az egyes oldalak és a fejezetek külalakja, megformáltsága között. Szakértői vélemény szerint csupán fáradtságból adódó eltérések fedezhetők fel az első és az utolsó oldalak írásképe között. A kézírás követi a kor normaírását, határozott, céltudatos és energikus ember munkája. Itt köszönjük meg a munkáját Ivancsics Zsuzsának, aki a magyar fordítás pontosításában és Horváth Eszternek, aki a kézirat írásképének az elemzésében a segítségünkre volt.
