Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Poór János: Egy abbahagyott vita. A magyar jakobinusokról V/1057
1098 POÓR JÁNOS kivívni stb. Bónis szerinte a jakobinus mozgalom ügyében Kató Istvánra támaszkodik (aki — mint láttuk — Martinovicsot tolta az előtérbe), ezért nem látja Hajnóczy igazi jelentőségét. Benda szerint a magyar jakobinusok törekvései a francia forradalom hatására, de a hazai viszonyokból nőttek ki, céljaik már Martinovics fellépte előtt kiforrtak, és elsősorban Hajnóczy munkássága révén. Martinovics az ismereteit magától Hajnóczytól szerezte. Csak 1794 tavaszán állt a mozgalom élére. Átvette az elégedetlenek céljait, és azokat végleges formába öntötte. Szervezetet adott a mozgalomnak. Ez utóbbi, a mozgalmi szervezkedés, tehát valóban az ő müve. De nem „kívülről" hozta az elveit, azokat nagyban a magyar viszonyokban ismerős Hajnóczy alakította ki. Hajnóczy Benda Kálmán szerint az 1790-es évek legnagyobb koncepciójú politikusa, a polgári átalakulás legkövetkezetesebb harcosa volt. Kossuth méltán látta benne és eszmetársaiban a maga elődeit. (Nyilvánvaló, hogy Benda 1956-ban következő esztendőben, azaz 1957-ben megjelent I. kötet előszavában kifejtett elvek alapján írta recenzióját.) A szintézis cáfolata Bendával igazán komolyan csak Szilágyi Dénes vitatkozott. Egy 1961. évi könyvében, amelyben II. Lipót magán titkos társaságával foglalkozik — és csak áttételesen a jakobinusokkal —, Bendáéval élesen szembenálló álláspontot foglal el. A bevezetésben tételszerűen leszögezi: A magyar kutatók a jakobinus mozgalmat szűk magyar szempontból, előítéletek mentén tárgyalják. A magyar jakobinus mozgalom nem magyar, de nem is tágabb a monarchikus jelenség, hanem a bécsi kabinetpolitika része. Nem valami születő új első megnyilvánulása, hanem a felvilágosult abszolutizmus félresiklott hajtása Ausztria-Magyarországon. Arra, hogy Magyarországon reformokra van szükség Martinovics figyelmét csak a II. Lipóttól kapott titkos feladatok hívták fel. Az a program, amely végül a jakobinus összeesküvésbe torkollott, nagyrészt az elhunyt császár és király, II. Lipót irányelveinek egyfajta eltorzult változata.118 (Itt utalok Sinkó Ervin ugyanebben az évben megjelent kötetének Kazinczy-tanulmányára. Sinkó — senkivel nem vitatkozva — a jakobinizmust nem a Lipót-féle politikából, hanem a jozefinizmusból eredezteti. Szerinte a , jozefinizmus az addig üldözött »természetes igazság« múló legalitását jelentette. A jozefinizmusnak, mint legitim államrendszernek a bukása után, az ennek a bukásnak tapasztalataival gazdagodott jozefinisták, megint illegalitásban, a Martinovics-Hajnóczy titkos jakobinus társaságában őrzik meg a hitükhöz és önmagukhoz való hűségüket". A mozgalom mérvadó tagjai szinte mind József neveltjei, szándékainak és céljainak előharcosai voltak. „Csak hitük logikáját követik, amikor megmaradnak annak akkor is, amikor ez fejvesztéssel járó bűnnek számít.11 9 ) 118 Denis Silagi: Ungarn und der geheime Mitarbeiterkreis Kaiser Leopolds II. München, Verlag R. Oldenbourg, 1961. V-VI. 119 Sinkó Ervin: Kazinczy Ferencz. In: Uő: Magyar irodalom. [Újvidék,] Fórum Könyvkiadó, 1961. 209-210.
