Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Horn Ildikó: A fejedelmi tanács Bethlen Gábor korában IV/997
998 HORN ILDIKÓ tásától 1616-ig tartott, a második 1616 és 1622 közé tehető, és végül uralkodásának utolsó hét éve alkotja a harmadik korszakot. A testület létszámában és összetételében a legtöbb változás az első két szakaszban történt, de ezek jellege és előidéző okai között lényegi különbségek fedezhetőek fel. Bethlen első éveiben minden váltás mögött tudatos politikai döntés húzódott, míg a második és harmadik korszakban — egy esetet, Péchi Simon kiiktatását leszámítva — a változtatások külső kényszerítő körülmények, azaz a tanácsurak halála miatt történtek. Az elemzés szempontjából tehát a legizgalmasabb időszak Bethlen uralkodásának első három esztendeje. Már rögtön az első, legegyszerűbb feladat — hogy megállapítsuk, kik és egyáltalán hányan voltak ekkor a tanács tagjai — meglepő eredményt tartogat. Mivel Bethlen Gábor a jól ismert, különleges körülmények között nyerte el a fejedelmi címet, a rendek sokkal körültekintőbben és részletesebben fogalmazták meg választási feltételeit, mint elődeiét. Míg Rákóczi Zsigmond és Báthory Gábor esetében meg sincs említve a tanács, Bethlen kondícióiban két pont is ezzel a kérdéskörrel foglalkozott. Eszerint a testületben mindhárom nemzetnek helyet kellett kapnia, ám az arányokról nem rendelkeztek. Az új fejedelmet kötelezték, hogy nagy horderejű belpolitikai döntések, diplomáciai lépések, nagyobb adományok és főtisztek kinevezése ügyében a tanács tudta nélkül ne cselekedjék. A tanácsuraknak biztosították a büntetlen, szabad szólás jogát, de egyúttal a fejedelem is megkapta azt a lehetőséget, hogy megfelelő bizonyítási eljárás után az országra veszedelmet hozó, tudatosan ártó tanácsurait a legszigorúbb büntetéssel illesse.5 A kondícióknak megfelelően Bethlen Gábor késedelem nélkül hozzálátott a tanács felállításához. Rögtön a fejedelemválasztó országgyűlésen törvény született az előző uralkodó, Báthory Gábor „gonosz és hamis" tanácsurainak megbüntetéséről, akiknek ártalmas tanácsai miatt jutott a fejedelemség „ez szörnyű veszedelembe."6 Bethlen lehetőséget kapott tehát, hogy bizonyítva felelősségüket, a számára nem kívánatos tanácsurakat félreállíthassa. A határozat szigorát azonban már a következő, négy hónappal későbbi, medgyesi országgyűlés enyhítette: „az mint akkor az tanácsok felől indifferenter íratott volt articulus, az az clausula, hogy némely tanácsok, most distinctiót tegyen közöttök. "7 A sietős korrekcióból akár arra is következtethetnénk, hogy Bethlennek a tanácsot átformáló törekvése futott gyorsan zátonyra. Az események mögé nézve azonban egyértelműen kiderül, hogy Báthory Gábor időközbeni meggyilkolása és Bethlen külpolitikai szándékai változtatták meg az 1610 és 1612 közötti események interpretációját, és helyezték át a felelősség súlyát a tanácsosokról a megölt fejedelemre. 5 Approbatae Constitutiones. Pars II. Titulus I. Articulus III., IV és XIII. pont. Magyar Törvénytár 1540-1848. évi erdélyi törvények. Ford. Kolosvári Sándor - Óvári Kelemen. Jegyz. Márkus Dezső. Bp. 1900. 29-30. 6 Az 1613. október 21-29. között tartott kolozsvári országgyűlés 18. cikkelye: Erdélyi Országgyűlési Emlékek. I-XXI. (1540-1699). Szerk. Szilágyi Sándor. Bp. 1875-1898. [a továbbiakban EOE] VI. (1608-1614) Bp. 1880. 362. 7 1614. február 24-március 16. közötti medgyesi országgyűlés 10. cikkelye: EOE VI. 416.
