Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Sudár Balázs: Iszkender és Bethlen Gábor: a pasa és a fejedelem IV/975
ISZKENDER PASA ÉS BETHLEN GÁBOR 993 nagyvezír is Bethlennek küldött levelében, s az ügy kivizsgálását és a felelősök megbüntetését ígérte.96 A vizsgálat a jelek szerint nem haladt túlságosan gyorsan, de végül 1621 februárjában Karakas Mehmedet leváltották, és helyére Szúfi Mehmed pasát, a korábbi — és történetünkből már jól ismert — kajmakámot állították, aki több megszakítással 1626-ig, haláláig irányította a tartományt.9 7 O, mint láttuk szintén nem szimpatizált az erdélyi fejedelemmel; a Porta tehát lényegében továbbra is gáncsolta Bethlen terveit. Vác bevétele mindenesetre nem volt váratlan esemény, a Duna-parti erődítmény kérdése már a zsitvatoroki békétől kezdve borzolta a kedélyeket. A törököknek nagyon fájt az egyszer már birtokolt, jelentős vámbevételekkel bíró, ráadásul Buda északi előterét védő vár és város elvesztése, amelyet a Habsburgok többször is felajánlották az oszmánoknak - Erdély feletti uralmukért cserébe.9 8 1619 szeptemberében, amikor Bethlen királyságba előretörő csapatai elfoglalták Vácot is, Karakas Mehmed budai pasa úgy vélte, hogy a korábbi megállapodások értelmében a vár közvetlenül török kézbe fog kerülni, ezért Vác alá vonult.9 9 Feltehetőleg azonban nem volt portai megerősítése, és látván a magyarok ellenállását, nem kezdett ostromot. (Gürdzsí Mehmed másodvezír csak „bolond eb"-nek nevezte, hogy egyáltalán megpróbálkozott, és állította, hogy az akció a Porta tudta nélkül történt. így már ekkor felmerült Karakas leváltása.10 0 ) A veszélyt persze Bethlen is érezte, ezért egyrészt utasította váci őrségét a kitartásra, másrészt isztambuli követei révén kívánta elérni a város saját fennhatósága alatti biztosítását.10 1 A helyzetet nehezítette, hogy az amúgy is elvesztett, kezükből kicsúszott Vácot a Habsburgok újra felajánlották az oszmánoknak, immár azért cserébe, ha az oszmánok felhagynak Bethlen támogatásával. 1620 augusztusában a török nyomást látva már Bethlent is foglalkoztatta Vác átadásának gondolata, amelyet persze számos feltételhez kötött: Bécs ne egyezkedjen az oszmánokkal Erdélyről, ő maga kapjon tetemes segélyhadat, és ne legyenek további igények.10 2 Karakas Mehmed mindenesetre a Habsburg-ígéreteket hangoztatva vette be a várat, de minden bizonnyal portai támogatása is lehetett — legalább bizonyos körök részéről —, mert önállóan aligha mert volna ilyen horderejű döntést 96 TMÁOT I. 258-260. A levél datálása sérült, 1620 és a muharrem hónap neve vehető ki. A muszlim időszámítás 1030. évének muharrem hónapja 1620. november 26-tól december 25-ig tartott. 97 Gévay A.: A' budai i. m. 25. 98 A Habsburg-ajánlatokról Szabó Péter értekezett 2008. szeptember 19-én, az esztergomi irodalomtörténész konferencián Az erdélyi fejedelmek ideológiai és ,jogi" érvei a hódoltsági határok megőrzésére és befolyásolására címmel tartott előadásában. 99 Bethlen állítása szerint 1619 kora őszén a nagyvezír már bejelentette igényét a várra. ETA I. 324-332. 100 Borsos T.: Vásárhelytől i. m. 379-382. 101 Borsos Tamás már 1619. november 3-án tárgyalt a kajmakámmal Karakas Mehmed akciójáról. A kajmakám szerint a pasa Bethlen kedvéért nem vette be a várat, mire Borsos így válaszolt: a fejedelem „nem egy várat ad a szultánnak, hanem egy országot." Ekkor is előkerültek a városra vonatkozó Habsburg-ígéretek. Borsos T.: Vásárhelytől i. m. 368-370. 102 1620. augusztus 20-ai utasítása követének, Rimay Jánosnak: ETA I. 321-324.; 1620. szeptember 17-ei utasítása Rimaynak: ETA I. 324-332.
