Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Sudár Balázs: Iszkender és Bethlen Gábor: a pasa és a fejedelem IV/975
994 SUDÁR BALÁZS hozni, majd továbbra is dacolni a fejedelemmel.10 3 Másrészt „megbüntetésének" csekély volta is valamiféle portai támogatásra, intrikára vall: a nagyvezír minden bizonnyal szándékkal akadályozta, lassította Bethlen nyugati terveit. Bár a várfoglalásnak komoly következményei lettek az alsó-magyarországi nemesség köreiben, az erdélyi fejedelemnek tulajdonképpen ekkor is szerencséje volt. Ahogy Rimay János fogalmazta Thurzó Imrének: „talán jobb volt az dolognak így lenni, hogynem magunk resignáltuk volna kézhez..."10 4 Bethlen igyekezett kihasználni a kialakult helyzetet a Portán: a következő esztendőre végül nagy nehezen fegyveres támogatást eszközölt ki.10 6 1621 januárjában Bethlen István Iszkender pasával együtt már az akkermanni táborban szemlélte meg a kijelölt segélyhadakat.10 6 Úgy tűnik, a két politikus az 1620. évi átmeneti elhidegülés után újra közös akcióra készülődött. Ebből azonban már nem lett semmi: Iszkender hamarosan, 1621 elején elhunyt. (Egy eddig ellenőrizhetetlen forrás szerint saját szolgája gyilkolta meg.10 7 ) Halálával az erdélyi ügyek egyik legjobb ismerője, egy az erdélyi fejedelemmel szorosan összefonódó pályájú török pasa távozott az oszmán politikai élet színpadáról. Azt, hogy ez idő tájt Bethlen végig rettegett „szerelmes barátjától", jól mutatja az a mondat, amelyben haláláról emlékezett meg: „[Az Úr] ím most is legnagyobb ellenségemet, Szkender pasát kitörlötte az életből."10 8 Zárásképpen csak egyetlen gondolatot szeretnék felvetni: Iszkender eddig kevéssé ismert származásának ügyét. A török források hallgatnak róla, így valószínű, hogy alacsony sorból emelkedett meglehetősen magasra. Egy 2006-ban megjelent — lábjegyzeteket nem tartalmazó — bosnyák életrajzgyűjtemény szerint azonban Pecsevili ('pécsi') Iszkender pasának is nevezték. A jól értesült szász történetíró, Georg Kraus ennél is tovább ment. O úgy tudta, hogy pécsi magyar volt, és egy anekdotát is elmesélt ezzel kapcsolatban. Amikor Péchi Simon erdélyi kancellár követségben járt Iszkendernél, állítólag a pasa e szavakkal fogadta: „Péchi Simon, te pécsi magyar vagy. Születésem szerint én is magyar volnék, a te földid."109 Máshol pedig így fogalmazott a krónikás: Iszkender „magyarnak született és pécsi származású volt."11 0 Ezen állításokat részint megerősíti Bethlen egyik levele is, amely szerint Naszúh pasa nagyvezírrel folytatott tárgyalásai során maga Iszkender tolmácsolt neki.11 1 Mindezek alapján könnyen lehetséges, hogy az erdélyi Bethlen Gábor egyik legjelentősebb portai pártfogója — a szintén magyar származású Deák Mehmed és a beszédes nevű Madzsarogli (Magyarogli, azaz 'magyar-fí') Ali pasa mellett — egy pécsi magyarnak született oszmán főember volt. Ennek ismeretében különleges, bár ne-103 Például visszatartotta a fejedelemhez érkező portai leveleket (ETA I. 346-359.), továbbá hódoltatta Hont, Nógrád és Bars megyét (Bethlen Gábor portai követéhez, 1620. december 8.: ETA I. 337.). 104 Rimay János összes művei. Szerk. Eckhardt Sándor. Bp. 1955. 363-364. (1620. nov. 29.) 105 Bethlen Gábor krónikásai i. m. 144-145. 106 Bethlen Gábor fejedelem kiadatlan i. m. 242. 107 Vedad Biscevic: Bosanski namjesnici osmanskog doba (1463-1878). Sarajevo 2006. 160. 108 Bethlen Gábor fejedelem kiadatlan i. m. 250. 109 G. Kraus: Erdélyi krónika i. m. 93. 110 Uo. 87. 111 Bethlen Gábor levelei i. m. 210.
