Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Sudár Balázs: Iszkender és Bethlen Gábor: a pasa és a fejedelem IV/975
992 SUDÁR BALÁZS kétséget támasztottak az akcióval kapcsolatban. Bethlen annyi eredményt könyvelhetett el, hogy legalább nem vádolták a támadás miatt. (Es II. Rákóczi György fejedelem későbbi esetét látva ez nem kis különbségnek mondható.) Később azonban sikerült megfordítani a helyzetet és kiépítenie az együttműködést az új nagyvezírrel, akinek halála után Bethlen már így írt: „Az fővezérnek halálán mennyit búsulok, meg nem írhatom, de Isten akaratja ellen nem tehetünk. Hoc opus hic labor, hogy kegyelmetek az új vezért, ha lehet, hasonló jóakarónkká tegye, úgy, hogy az német sarkából ki ne vesse."90 Ali pasa nagyvezír 1620-ban mindenesetre ahelyett, hogy támogatta volna az erdélyi fejedelmet nyugati irányú törekvéseiben, ismét a lengyel frontra vezényelte őt.9 1 A fejedelem persze lekötöttségére hivatkozva most is kibújt a kötelezettség alól. Kezére játszott, hogy 1620 szeptemberében Gaspar Graziani moldvai vajda nyíltan fellázadt a Porta ellen, és lengyel csapatokat hívott be -így pillanatnyilag jóval nagyobb veszélyt jelentett, mint az erdélyi fejedelem. Iszkender pasának az elszakadó félben lévő Moldvát kellett visszaszereznie, már csak azért is, mert Graziani az ő pártfogoltja volt. Ezúttal valóban nagy győzelmet aratott a lengyelek felett futóra (másként Csecsora) mezején (október 5-6.), a szeptember 17. óta tartó harcokban (miközben a menekülő Grazianival moldvai bojárok végeztek).9 2 Ezzel Iszkender legalább kiköszörülte a csorbát a nem megfelelő fejedelem támogatása miatt - s nyilván felértékelődött a szemében Bethlen lojalitása. Bethlen tehát 1620-ban sem kapott komolyabb portai segítséget, amiben nem kis része lehetett az irányában ellenséges érzelmeket tápláló budai pasának, Karakas Mehmednek, aki Vác elfoglalásával (1620. nov. 4.) igencsak nehéz helyzetbe hozta a fejedelmet.9 3 Bethlen azonnal tiltakozott a Portán: „egynéhány száz Vácnál nagyobb kárt vallott hatalmas császár mostan, kinél mi többet ígértünk volt..."9 4 Követe, Balassi Ferenc tárgyalt a nagyvezírrel és a szultánnal is, akik tagadták részességüket: „ez a mostani Vácnak véletlenül való megvétele így történt, kik mind a fővezér, s mind pedig császár felette igen búsulnak, esküsznek rettenetesen, hogy Isten őket úgy segélje, soha sem hírek, sem tanácsok nem volt, sem tudtak, sem pedig parancsoltak, melynek nagyobb bizonyságára mindjárást mázullá tevék a budai pasát. Császár fő kapudzsi basáját küldötte levelével, hogy menten hoznák be fogva, s megeskütt, hogy megöleti, avval bizonyítva meg, hogy nem akaratjábul cselekedett [...], a budai vezírséget Mehmed pasának adták, mi úgy értjük."96 Megerősítette ezt Ali pasa 90 1621. április 19. Bethlen Gábor követének, Rimay Jánosnak. ETA II. 397.; A korabeli Habsburg-diplomácia szerepére 1. még Reinhard Rudolf Heinisch : Habsburg, die Pforte und der Böhmische Aufstand (1618-1620). I-II. Teil. Südost-Forschungen 33. (1974) 125-165. és 34. (1975) 79-124. 91 Bethlen levele 1620. július 20.: Eudoxiu de Hurmuzaki: Documente privitoare la Istoria Românilor. XV/II. Bucure§ti 1913. 868. 92 Bogdan, /.: Documente privitoare i. m. 501-508.; Peçeui, /.: Târîh i m. II. 372-374. 93 A Habsburgok már 1619 végén felajánlották — a Bethlen kezében lévő — Vácot Karakas Mehmed pasának. Mehmed viselkedése már ekkor ellenérzéseket váltott ki a Portán. Borsos T.: Vásárhelytől i. m. 368-370, 381-382. 94 TMÁOT I. 252-258. 95 Balassi Ferenc Bethlen Gábornak, Isztambul, 1620. december 1.: Szilágyi S.\ Bethlen Gábor és a Porta i. m. 638-639.
