Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Sudár Balázs: Iszkender és Bethlen Gábor: a pasa és a fejedelem IV/975
978 SUDÁR BALÁZS maképpen megkapta a korábbinál lényegesen jelentősebb boszniai pasaságot.11 A jövő Bethlen viselkedésén múlott: megadja-e a Portának fejedelemsége árát, átadja-e Lippa és Jenő várát? Tudjuk, ezt már többen is felajánlották, de korábban sem tartották be, és ez akkor nem okozott különösebb bonyodalmakat.12 Bár figyelmeztető jelek azért látszottak: Rákóczi Zsigmond annak idején 1607-ben ugyan megígérte a törököknek a várakat, de nem adta át őket, így hivatalos oszmán elismerése és beiktatása el is maradt. Most ráadásul egy komoly ellenlábas is feltűnt a színen, Kádizáde Ali korábbi — és jövendő — budai pasa. Ali pasa feltűnése és politikai kapcsolatrendszere hosszú időre megosztotta a török hódoltságot: az oszmánok Erdély-politikája e törésvonal fényében is megírható. A két tábor természetesen nem Bethlen miatt alakult ki, gyökereik hosszabb múltra nyúlnak vissza, és a hódoltsági események valójában csak a török fővárosban zajló pártharcok végvidéki megjelenésének tekinthetők. E belpolitikai konfliktusoknak az erdélyi fejedelem és a budai pasa persze egyáltalán nem csekély súlyú szereplője volt. Rivalizáló oszmán érdekcsoportok a hódoltságban A tisztánlátás végett röviden ki kell térnünk a hódoltság oszmán hatalmi szerkezetére. Korszakunkban a térség vezetőjének a többnyire vezíri rangot is viselő budai beglerbég számított, akinek kiemelt helyzetét az is mutatta, hogy őt nagy beglerbégnek tekintették: több beglerbégség vezetőjének.1 3 Hatalmi körzetébe öt vilajet tartozott: a budai, az egri, a temesvári, a kanizsai és a boszniai. Az itteni pasák engedelmességgel tartoztak a budai beglerbégnek, az erdélyi fejedelem ezzel szemben közvetlenül a szultáni udvarból kapta a parancsokat. A viszonylag egyszerű hatalmi képletet azonban egy időleges, feladathoz kötött cím időről-időre összekuszálta: a szerdári rang birtokosa — kinevezése időtartama alatt — még a budai pasánál is rangosabbnak számított. (A szerdárt egy-egy hadjárat levezetésére nevezték ki, s lényegében a hadműveleti terület 11 Christoforo Valier velencei bailo jelentése szerint 1613. december 6. előtt nevezték ki. Oklevéltár Bethlen Gábor diplomácziai összeköttetései történetéhez. A Velenczei állami levéltárban Mircse János által eszközölt másolatokból. Szerk. Óváry Lipót. Bp. 1886. 469. Pécsre való ekkori visszatéréséről 1. Molnár Antal: Jezsuiták a hódolt Pécsett (1612-1686). In: Pécs a törökkorban. Szerk. Szakály Ferenc. (Tanulmányok Pécs történetéből 7.) Pécs 1999. 204. 12 1599-ben Báthory Zsigmondtól követelték e két várat az oszmánok, ő azonban elutasította a kérést (EOE IV 85., 89., 313-314.). 1607 márciusában Rákóczi Zsigmond megígéri Lippa és Jenő átadását. Papp Sándor: Homonnai Drugeth Bálint, Rákóczi Zsigmond és Báthory Gábor küzdelme az Erdély feletti hatalomért 1607-ben. Századok 142. (2008) 816. 1607 nyarán már tőle követelik (uo. 833.). 1608-ban azután Báthory Gábortól is követelték az oszmánok (EOE VI. 21.). 1608. december 15-én például az Isztambulból visszatérő Maximilian Brandstetter Habsburg-követ Belgrádban találkozott az erdélyi fejedelem küldöttével, aki éppen Jenő és Lippa ügyében kívánt tárgyalni a budai pasával. Maximilian Brandstetter: Utazás Konstantinápolyba 1608-1609. Ford. Tóth L. Béla. Bp. 2001. 101. Gürdzsí Mehmed pasa 1614 végén úgy emlékezett, hogy a várakat Bocskai István, Rákóczi Zsigmond, Székely Mózes, Báthory Zsigmond és Báthory Gábor is odaígérte az oszmánoknak. Rozsnyai Dávid, az utolsó török deák történeti maradványai. Szerk. Szilágyi Sándor. (Monumenta Hungáriáé Historica II.: Scriptores VIII.) Pest 1867. 71. 13 Dávid Géza: Török közigazgatás Magyarországon. Akadémiai doktori disszertáció. Bp. 1995. 36-38.
