Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Sudár Balázs: Iszkender és Bethlen Gábor: a pasa és a fejedelem IV/975
976 SUDÁR BALÁZS 1596-tól az egri pasák egyik legfontosabb feladata éppen e terület szemmel tartása volt. Ha tehát az erdélyi fejedelem a fejedelemség határain túlra mutató akciót kívánt indítani, minden esetben el kellett nyernie a Porta jóindulatát, ez pedig mindenekelőtt az oszmán-török főemberekkel kialakított kapcsolatain múlott. A magyar történettudomány eddig kevéssé vetett számot azzal a ténnyel, hogy a fejedelmek szükségképpen az oszmán belpolitikai élet — nem csekély súlyú — szereplői is voltak. Ismeretségeik, elkötelezettségeik roppant meghatározónak bizonyultak Erdély sorsa szempontjából. Emellett szem előtt kell tartanunk azt a gyakran figyelmen kívül hagyott tényt is, hogy az Oszmán Birodalom belpolitikai szempontból korántsem volt egységes: az események alakulását éppúgy érdekcsoportok küzdelme határozta meg, mint máshol. Ha az erdélyi fejedelmek mozgásterét és lehetőségeit vizsgáljuk, jó tudnunk tehát azt is, hogy éppen kikkel álltak szövetségben a portai előkelők közül. E kevéssé kutatott kérdéskör jelentőségét érzékeltetendő alábbi esettanulmányban egyetlen kapcsolat, egy török pasa és egy erdélyi fejedelem, Iszkender és Bethlen Gábor viszonyának fordulópontjait, lehetőségeit kívánom bemutatni. Török bégből kanizsai pasa - magyar nagyúrból erdélyi fejedelem Iszkender pasa a magyar történetírásban általában egyetlen esemény, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem trónra ültetése kapcsán bukkan fel. E szereplése máris felvet egy — többnyire magyarázat nélkül hagyott — kérdést: miért éppen a kanizsai pasa vonult 1613-ban a távoli Erdélybe? A problémakör feldolgozatlanságát és a kérdés jelentőségét jól jelzi, hogy volt szerző, aki pasánkat ekkor temesvári beglerbégnek tette meg.3 Iszkenderre tehát már csak az 1613. évi események miatt is érdemes odafigyelnünk, ám a fejedelem és a pasa kapcsolata jóval tovább, az utóbbi 1621-ben bekövetkezett haláláig tartott, és időnként igencsak meghatározó volt a fejedelemség egész története szempontjából. Amikor Bethlen — mint közismert — 1612-ben elmenekült Erdélyből, Tirjákí Haszan pasához futott, aki Buda kormányzójaként az egész magyarországi török végvidék irányítója, egyúttal a szultáni tanács tagja, vezír volt.4 Tirjákí végigharcolta a tizenöt éves háborút, tisztában volt Erdély jelentőségével és a Báthory Gábor fejedelem alatt felgyűlt feszültségek veszélyeivel is. Minden bizonnyal jó lehetőséget látott az oszmánok mellett elkötelezett — sőt lei. 1-3. Történelmi Tár (1885) 214. Nem sokkal később, 1614 februárjában I. Ahmed szultán valóban tiltakozólevelet írt Mátyás császárhoz és királyhoz Huszt és Kővár elfoglalása miatt. Magyar történelmi okmánytár, a brüsseli országos levéltárból és a burgundi könyvtárból. Összeszedte és lemásolta: Hatvani [Horváth] Mihály. IV 1608-1652. (Magyar Történelmi Emlékek I.: Okmánytárak 4.) Pest 1859. 105. 3 Magyarország történeti kronológiája. Szerk. Benda Kálmán. II. Bp. 1989. 442., 445. 4 Tirjákí Haszan pasa életrajza: Gévay Antal: A' budai pasák. Bécs 1841. 20.; Dávid Géza: A Dél-Dunántúl közigazgatása a török korban. Zalai Múzeum 4. (1992) 58-59.; Sudár Balázs: Tirjákí Haszan pasa utolsó évei (1601-1613). Hadtörténelmi Közlemények 123. (2010) 4. sz. 779-798. Kanizsa ostromának krónikájára 1. Uő: Kanizsa 1601. évi ostroma török szemmel. Hadtörténelmi Közlemények 119. (2006) 4. sz. 1025-1058.
