Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Sudár Balázs: Iszkender és Bethlen Gábor: a pasa és a fejedelem IV/975
ISZKENDER PASA ÉS BETHLEN GÁBOR 977 ami kevésbé ismert: egy időben a Portától fizetést húzó5 — erdélyi főúr trónra segítésében: ezzel az ő hatóköre is jelentősen megnőtt volna mind a térségben, mind a Portán. S bár békéltető követséget küldött Báthoryhoz, egyúttal elkezdte az új fejedelem elfogadtatásának előkészítését is a szultáni tanácsban.6 E munka a gyakorlatban évtizedek óta bizalmas emberére és helyettesére,7 Iszkender bégre hárult, aki 1612 szeptembere óta a szultán környezetében tartózkodott, ő kísérte be ugyanis II. Mátyás Andrea Negroni vezette követségét a Portára.8 Az utóbbi volt az, aki tető alá hozta Bethlen és Naszúh pasa nagyvezír találkozóját, és utóbb a szultán elé is bejuttatja a trónkövetelőt. Fáradozásait többszörösen is siker koronázta: Bethlen a Porta fejedelemjelöltje lett, őt magát pedig kanizsai pasává és a Bethlen mellé rendelt seregek vezetőjévé, szerdárjává nevezték ki.9 így a két ember, a török bég és a magyar nagyúr, egyszerre és egymásnak köszönhetően emelkedett a korábbinál jóval magasabb rangra és hatalomba. Kapcsolatuk hamarosan még szorosabbá vált. 1613 májusában ugyanis az erdélyi nagyúr számára a lehető legrosszabb időpontban elhunyt Tiijákí Haszan budai pasa.1 0 így Bethlen egyik legfontosabb török támasza a magyarországi végvidéken az újdonsült kanizsai beglerbég, Iszkender lett. Másfelől úgy látszik, a Porta ettől kezdve Iszkendert tekintette a Bethlen-ügy intézőjének, szakértőjének és egyúttal felelősének is. Nagy kockázat lehetett ez a pasa számára: ha pártfogoltja beválik, azon sokat nyerhet, de ha nem, akkor veszíthet is - mint látni fogjuk, mindkét esetre volt példa. Az 1613 őszi erdélyi bevonulás mindkettejük számára nagy előrelépést jelentett. Bethlen fejedelem lett, Iszkender pedig a sikeres lebonyolítás jutal-5 „És Jemiscsi [Haszan pasa nagyvezírsége] idejében elmenekült [Erdélyből], Belgrádba jött, és Jemiscsi 120 akcse [fizetéssel] müteferrikává tette." Ibrahim Peçevî: Târîh-i Peçevî. Istanbul 1866. II. 350. Bethlen 1611. szeptember 13-án kelt, Ahmed pasának címzett levelében „császári [értsd: a szultántól neki járó] fizetését" kéri. Veress Endre: Bethlen ifjúkori levelei. Erdélyi Múzeum (1914: 6. sz.) 324. Ugyanekkor lett müteferrika Kamuthy Farkas is, aki még 1618-ban (!) is a fizetségért lobbizott. Borsos Tamás: Vásárhelytől a Fényes Portáig. Emlékiratok, levelek. Szerk. Kocziány László. Bukarest, 1972. 93., 98. 6 Perényi Gábor jelentése szerint 1612. szeptember 24-én érkezett a budai pasa követe Szebenbe. Erdélyi Országgyűlési Emlékek. I-XXI. (1540-1699). Szerk. Szilágyi Sándor. Bp. 1875-1898. [a továbbiakban EOE] VI. 257. Tiijákí Haszan portai manőverezésére 1. Relatio Andrea Nigroni a sua Majestate Constantinopolim missi. A. 1612. In: Kovachich Márton György. Scriptores rerum Hungaricarum minores. I. Buda 1798. 271. 7 Arra, hogy Iszkender Tiijákí kethüdája volt 1. Peçevî, /.: Târîh i. m. II. 220.; Sudár B.: Kanizsa i. m. 1035. A közöttük fennálló szoros kapcsolatot jól mutatja, hogy Haszan alapítványainak felügyelője — így lényegében a pasa vagyonának kezelője — annak halála után Iszkender lett. (82 numarali mühimme defteri [1026-1027 / 1617-1618)] Ozet-Transkripsiyon-índeks ve Tipkibasim. Ankara 2000. 42-43.) Mindezek alapján nem tartom lehetetlennek, hogy Iszkender Haszan veje, esetleg fogadott fia lenne. 8 Andrea Negroni július 24-én érkezett Budára, majd szeptember 7-én jutott Isztambulba. Relatio i. m. 246-249.; Peçevî, /.: Târîh i. m. II. 350. 9 Uo. 350. 10 Halálának dátumát Gévay tévesen adja meg (Gévay A.: A' budai i. m. 20.). 1613. július l-jén Nakkás Haszan pasa már halottként beszél róla. Magyar Országos Levéltár, Budapest; E 196, Magyar Kamara Archívuma, Archívum familiae Thurzó Fasc. 76. Nr. 16. Az adatért Simon Évának tartozom köszönettel.
