Századok – 2010

TANULMÁNYOK - Dominkovits Péter - Pálffy Géza: Küzdelem az országos és regionális hatalomért. A Nádasdy család, a magyar arisztokrácia és a Nyugat-Dunántúl nemesi társadalma a 16-17. században (1. rész)

782 DOMINKOVITS PÉTER - PÁLFFY GÉZA Befolyásvesztés a 17. század elején: a kevéssé ismert kerületi főkapitány, Nádasdy Pál A Nádasdy család országos és dunántúli befolyásának megőrzése Ferenc fiának, Pálnak viszont már csak részben sikerült. Pedig harmadik generációs arisztokrataként elvileg legalábbis neki adódtak az addigi legkiválóbb lehetősé­gek. Az 1. táblázat számadatai alapján gyorsan le is vonhatnánk ezt az elha­markodott következtetést. Ezek szerint ugyanis atyjánál és nagyapjánál is jóval korábban nyert el minden fontos magyarországi tisztséget, a főispánságtól az országos főméltóságon át a dunántúli kerületi főkapitányságig, miközben 1618-ban még aranysarkantyús lovag (eques auratus) is lett.7 2 S noha e számadatok megfelelnek a valóságnak, azaz Pál vitathatatlanul gyors karriert futott be, en­nek ellenére a Nádasdyak a 17. század elején mégis mind a Magyar Királyság­ban, mind a Dunántúlon veszítettek korábbi pozícióikból. Erről több dolog tanúskodik. Először: Pál karrierje csúcsán, amelyre ugyan már 28 évesen eljutott, az ország világi elitjében „csupán" az 5. helyet foglalta el (1. 2. táblázat). Ráadásul 1628-tól a gyermek Zrínyi Miklós királyi lo­vászmesterré történt kinevezése miatt egy hellyel visszacsúszott,7 3 hiszen a Zrí­nyiek középkori grófi címét a magyar politikai elitben általában régebbinek fo­gadták el, mint a Nádasdyakét. Ennek ugyan ténylegesen nem sok következmé­nye és jelentősége volt, Pál esetében — elsősorban fiatal kora miatt — országos befolyásról mégis kevéssé beszélhetünk. A világi hierarchiában előtte álló, jóval idősebb és ambiciózusabb Thurzó Szaniszló vagy Esterházy Miklós nádorokkal (1622-1625, ill. 1625-1645), Alaghy Menyhért országbíróval (1625-1631) vagy Erdődy II. Tamás és Bánffy Kristóf tárnokmesterekkel (1615-1624, ill. 1625-1643) nem versenyezhetett, miként a Dunántúlon a nála jóval idősebb, említett Batthyány II. Ferenccel vagy Széchy Tamással sem. Másodszor: Pál nagyapja és apja Vas vármegyei főispánságát ugyan problémamentesen tovább­örökítette,74 Sopront viszont elveszítette. Bár 1604-ben úgy tűnt, hogy a főispá­ni tisztségnek itt is ő a legesélyesebb várományosa, hiszen a megyei nemesség túlnyomó része többször és határozottan mellette foglalt állást,7 5 1605. május 24-én Rudolf király kinevezése mégis Batthyány Ferencnek szólt,7 6 aki tisztét 1625. évi haláláig betöltötte. Pedig Batthyánynak a megyében birtokai sem vol­tak, sőt maga is vonakodott elvállalni a tisztséget.7 7 Ezt azonban Batthyány ha­lála után sem Nádasdy Pál, hanem Esterházy Miklós szerezte meg, akinek utó-72 Kovachich, M. G.\ Solennia inauguralia i. m. 74., 83. 73 Vö. Fallenbüchl Z.: Magyarország főméltóságai i. m. 82. 74 Fallenbüchl Z.\ Magyarország főispánjai i. m. 107., ill. Tóth Péter. Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái. II. köt. 1601-1620, 1631-1641. (Vas megyei levéltári füzetek 5.) Szom­bathely 1992. 28.: Nr. 854. reg. (1604. máj. 30., még mint kiskorú), ill. 96-97.: Nr. 1205. reg. (1610. jún. 6., nagykorúvá válva esküt tesz) 75 Turbuly Eva: Sopron vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái. II. 1595-1608. Sop­ron 2002. 118.:" Nr. 490. reg. (1604. jan. 10.) és 125.: Nr. 534. reg. (1604. máj. 3.) 76 1605. máj. 24. Kinevezés Batthyány részére. ÖStA AVA FHKA H KA Familienakten B-P 66. fol. 9., máj. 24. Engedelmességre intő és beiktatásra felszólító levél Sopron vármegyéhez. Uo. 77 Takáts Sándor: Zrínyi Miklós nevelőanyja. Bp. 1917. 68.

Next

/
Oldalképek
Tartalom