Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Dominkovits Péter - Pálffy Géza: Küzdelem az országos és regionális hatalomért. A Nádasdy család, a magyar arisztokrácia és a Nyugat-Dunántúl nemesi társadalma a 16-17. században (1. rész)
782 DOMINKOVITS PÉTER - PÁLFFY GÉZA Befolyásvesztés a 17. század elején: a kevéssé ismert kerületi főkapitány, Nádasdy Pál A Nádasdy család országos és dunántúli befolyásának megőrzése Ferenc fiának, Pálnak viszont már csak részben sikerült. Pedig harmadik generációs arisztokrataként elvileg legalábbis neki adódtak az addigi legkiválóbb lehetőségek. Az 1. táblázat számadatai alapján gyorsan le is vonhatnánk ezt az elhamarkodott következtetést. Ezek szerint ugyanis atyjánál és nagyapjánál is jóval korábban nyert el minden fontos magyarországi tisztséget, a főispánságtól az országos főméltóságon át a dunántúli kerületi főkapitányságig, miközben 1618-ban még aranysarkantyús lovag (eques auratus) is lett.7 2 S noha e számadatok megfelelnek a valóságnak, azaz Pál vitathatatlanul gyors karriert futott be, ennek ellenére a Nádasdyak a 17. század elején mégis mind a Magyar Királyságban, mind a Dunántúlon veszítettek korábbi pozícióikból. Erről több dolog tanúskodik. Először: Pál karrierje csúcsán, amelyre ugyan már 28 évesen eljutott, az ország világi elitjében „csupán" az 5. helyet foglalta el (1. 2. táblázat). Ráadásul 1628-tól a gyermek Zrínyi Miklós királyi lovászmesterré történt kinevezése miatt egy hellyel visszacsúszott,7 3 hiszen a Zrínyiek középkori grófi címét a magyar politikai elitben általában régebbinek fogadták el, mint a Nádasdyakét. Ennek ugyan ténylegesen nem sok következménye és jelentősége volt, Pál esetében — elsősorban fiatal kora miatt — országos befolyásról mégis kevéssé beszélhetünk. A világi hierarchiában előtte álló, jóval idősebb és ambiciózusabb Thurzó Szaniszló vagy Esterházy Miklós nádorokkal (1622-1625, ill. 1625-1645), Alaghy Menyhért országbíróval (1625-1631) vagy Erdődy II. Tamás és Bánffy Kristóf tárnokmesterekkel (1615-1624, ill. 1625-1643) nem versenyezhetett, miként a Dunántúlon a nála jóval idősebb, említett Batthyány II. Ferenccel vagy Széchy Tamással sem. Másodszor: Pál nagyapja és apja Vas vármegyei főispánságát ugyan problémamentesen továbbörökítette,74 Sopront viszont elveszítette. Bár 1604-ben úgy tűnt, hogy a főispáni tisztségnek itt is ő a legesélyesebb várományosa, hiszen a megyei nemesség túlnyomó része többször és határozottan mellette foglalt állást,7 5 1605. május 24-én Rudolf király kinevezése mégis Batthyány Ferencnek szólt,7 6 aki tisztét 1625. évi haláláig betöltötte. Pedig Batthyánynak a megyében birtokai sem voltak, sőt maga is vonakodott elvállalni a tisztséget.7 7 Ezt azonban Batthyány halála után sem Nádasdy Pál, hanem Esterházy Miklós szerezte meg, akinek utó-72 Kovachich, M. G.\ Solennia inauguralia i. m. 74., 83. 73 Vö. Fallenbüchl Z.: Magyarország főméltóságai i. m. 82. 74 Fallenbüchl Z.\ Magyarország főispánjai i. m. 107., ill. Tóth Péter. Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái. II. köt. 1601-1620, 1631-1641. (Vas megyei levéltári füzetek 5.) Szombathely 1992. 28.: Nr. 854. reg. (1604. máj. 30., még mint kiskorú), ill. 96-97.: Nr. 1205. reg. (1610. jún. 6., nagykorúvá válva esküt tesz) 75 Turbuly Eva: Sopron vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái. II. 1595-1608. Sopron 2002. 118.:" Nr. 490. reg. (1604. jan. 10.) és 125.: Nr. 534. reg. (1604. máj. 3.) 76 1605. máj. 24. Kinevezés Batthyány részére. ÖStA AVA FHKA H KA Familienakten B-P 66. fol. 9., máj. 24. Engedelmességre intő és beiktatásra felszólító levél Sopron vármegyéhez. Uo. 77 Takáts Sándor: Zrínyi Miklós nevelőanyja. Bp. 1917. 68.
