Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Dominkovits Péter - Pálffy Géza: Küzdelem az országos és regionális hatalomért. A Nádasdy család, a magyar arisztokrácia és a Nyugat-Dunántúl nemesi társadalma a 16-17. században (1. rész)
KÜZDELEM AZ ORSZÁGOS ÉS REGIONÁLIS HATALOMÉRT 783 dai azután szívósan kitartottak a fontos regionális pozíció megőrzése mellett.78 Harmadszor: Nádasdy ugyan 1622-től 1633. évi haláláig viselte a dunántúli kerületi főkapitány tisztét,7 9 így családja birtokai védelmében ekkor ismét hosszabb ideig Sárváron állomásozott a rendek fizette főkapitányi kontingens (150 lovas és 100 gyalogos),8 0 a tisztséget azután 1633-tól a 18. század elejéig már mindvégig a Batthyány család tagjai töltötték be, sőt tették örökletessé, ami az egész törökellenes védelmi rendszerben kivételes jelenségnek számított.8 1 A Nádasdy család pozícióvesztésében több különleges tényező játszott együttes szerepet, amelyeket az újabb kutatások akár továbbiakkal gazdagíthatnak, hiszen Pál életét jelenleg sajnos csak felületesen ismerjük. Először is úgy fogalmazhatnánk, hogy Pál túl későn született és túl korán halt meg. Nádasdy II. Ferenc már 42 esztendős volt, amikor fia meglátta a napvilágot, legtehetségesebb és legbefolyásosabb kortársai így nála legalább egy bő évtizeddel idősebbek voltak. Apja 1604. évi halálakor pedig Pál csak hét esztendős múlt, így neki pusztán anyja, az újabban egyre reálisabban ismert Báthory Erzsébet,8 2 valamint Nádasdy II. Tamás volt és lehetett patrónusa.8 3 Nádasdy Pál igen korai — pusztán 36 esztendősen bekövetkező — halálakor, 1633-ban pedig fia, III. Ferenc még csak 10 esztendős volt. Másodszor: Pálnak mind országosan, mind a Dunántúlon túlságosan kemény riválisokat adott a sors. Az apja kerületi főkapitányi és soproni főispáni tisztségét megszerző Batthyány Ferenccel vagy Széchy Tamás ugyancsak kerületi generálissal (1610-1618)84 szemben ő mindvégig fiatalember maradt. S noha Pál kétségkívül igen ifjan lett országos főméltóság, Esterházy Miklós üstökösszerű felemelkedése — vasi és soproni törzsbirtokai közvetlen szomszédságában — hosszú időre új, egyre befolyásosabb riválist teremtett.85 Ráadásul olyat, aki 1626-tól már egyszerre volt gróf és 78 Felix Tobler: Die fürstliche Linie der Esterházy als Obergespane und Erbobergespane des Komitates Ödenburg/Sopron. Soproni Szemle 62. (2008: 2. sz.) 207-210. 79 Utasítás a tisztségről. 1622. okt. 21.: ÖStA KA Best. Prot. Bd. 1. 1622. p. 6., vö. még ÖStA AVA FHKA H KA Prot, der Hofkammer Exp. Bd. 699. fol. 519-520., ill. Győr vármegye közgyűlésén kihirdetik az uralkodó engedelmességre intő levelét Nádasdy kinevezéséről, 1623. jan. 27.: Gecsényi Lajos: Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvényszéki jegyzőkönyveinek regesztái. II. köt. 1617-1626. Győr 1995. 46-17.: Nr. 294. reg., ill. Nádasdy 1633. október 15-én, délután egy és két óra között, Sárvár várában bekövetkező halálára: MOL E 144, Történelmi emlékek, Belügy (1. d.) fol. 887-888. és MOL P 1314, Nr. 39394.: Ráttky György beszámolója Batthyány Ádámhoz Nádasdy haláláról, 1633. okt. 16., Sárvár. 80 L. pl. 1625-1627-ből: ÖStA AVA FHKA H KA Hoffinanz Ungarn (a továbbiakban HFU) r. Nr. 130. 1626 Juli fol. 54-59., Sárvár és MOL E 211, Magyar kincstári levéltárak, Magyar Kamara Archívuma, Lymbus, Series II. Tétel 26. fol. 507-513. 81 Pálffy G.: A Batthyány család i. m. 333-335. és 338-341.: Nr. IV-VII. 82 Péter Katalin: A csejtei várúrnő: Báthory Erzsébet. (Labirintus sorozat) Bp. 1985.; Nagy László: A rossz hírű Báthoryak. Bp. 1984.; Szádeczky-Kardoss Irma: Báthory Erzsébet igazsága. Bp. 1993.; ill. legújabban Tünde Lengyelová - Gábor Várkonyi: Báthory. Zivot a smrt'. Bratislava 2008., valamint frissen magyarul: Lengyel T. - Várkonyi G.: Báthory Erzsébet i. m. 83 Bessenyei J.\ Nádasdyak i. m. 63-69. L. még Bariska István tanulmányát ugyanezen számban. 84 Pálffy G.: Kerületi és végvidéki főkapitányok i. m. 269. 85 Felemelkedésére újabban 1. J. Újuáry Zsuzsanna - Zimányi Vera: Az alispánságtól a birodalmi hercegségig, a nemesi kúriától az ország legnagyobb birtokkomplexumáig. Az Esterházy család anyagi és társadalmi felemelkedése. In: Pénztörténet - gazdaságtörténet i. m. 182-200. és Pálffy Géza-. Pozsony megyéből a Magyar Királyság élére. Karrierlehetőségek a magyar arisztokráciában a
