Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Tringli István: Vásártér és vásári jog a középkori Magyarországon
1310 TRINGLI ISTVÁN is.9 3 A magyar jogban a 13. század végén egy 1486-ig, Szlavóniában pedig még tovább élő intézménye fejlődött ki az idézésnek, az úgynevezett háromvásári kikiáltás (trina forensis proclamatioJ.9 4 Ennek során az idézést és a vele együtt járó, úgynevezett megintést három egymást követő heti vásáron, esetleg sokadalmon nyilvánosan végezték el.9 5 Turóci János, a Mátyás-kori történetíró a délvidéki lázadók, az úgynevezett harminckét vitéz és Hunyadi László kivégzésének elbeszélésekor mondta el, hogy a budai kivégzések szokott helye a Szent György piac (piatea Sancti Georgii) volt.9 6 A kora újkorban Sátoraljaújhelyen a piactéren állt a kaloda, ahova hetivásári napon is bezárták az elítélteket.9 7 A középkorban a települések túlnyomó többségén hetente egyszer tartottak hetivásárt, egy héten két vásári nap csak ritkán fordult elő, általában a nagyobb városokban. Az ország fővárosában, Budán a középkor végén szerdán és szombaton volt hetivásár, Óbudán csütörtökön, Pesten kedden.9 8 Kolozsváron 1514-ig csütörtökön tartottak hetivásárt, a Dózsa-féle parasztháború esztendejében aztán két újabb napra: hétfőre és szombatra is kaptak engedélyt.9 9 A második vásári nap tartása a városok többségében az újkorban kezdődött.10 0 A középkorban tartott kettő vagy több hetivásári nap helye fontos adatokat szolgáltathat a városok területének kialakulására. Ha egy városban régóta két hetivásári nap volt, akkor gyakran nem ugyanazon helyen tartották, azaz a városnak két piactere volt. A két vagy még több piactér és a különböző napokon zajló vásáraik az egyik legbiztosabb jelei annak, hogy egy helység több településből vagy településrészből állt össze. A két budai hetivásári árusításnak két különböző piac adott teret. A szerdait a Szent György piacon, a szombatit a Várhegy túlsó felén, a Mária Magdolna-templom körül tartották. A két hetivásári nap és a két piactér a város alapí-93 „et haec volumus per fora et alia loca publica , ubi necesse fuerit, palam et manifeste facere proclamari" — Kouachich, M. G. : Formulae i. m. 161. — Amikor az osztrák-morva határon álló Retz városa éves vásártartási jogot kapott, ennek kihirdetését is kérte az osztrák udvarmester Sopron városától, 1. Sopron város 1/2. 38. 94 Hajnik Imre: A magyar bírósági szervezet és perjog az Árpád- és a vegyes-házi királyok alatt. Bp. 1899. 199. 95 A Mátyás-kori formuláskönyvbe csak a hiteleshelyi jelentést vették fel, 1. Kouachich, M. G.\ Formulae i. m. 264., 270. 96 Johannes de Turocz: Chronica Hungarorum I. Textus Ed. Eliasbeth Galántai, Julius Kristó. Bp. 1985. 212., 279., fordítását 1. Thuróczy János: A magyarok krónikája. Ford. Horváth János. Bp. 1978. (Bibliotheca Historica) 333., 436. 97 1620: „egy hetfeo nap, migh az vasar al" - SUL Sátoraljaújhely város lt. Tanácsülési jegyzőkönyv 1. 95. 1794: „az város piaczán az oszlopp mellett egy óráig kötözve állván" - SUL Sátoraljaújhely város lt. Protocollum juridicum oppidi S.A. Ujhely [...] ab anno 1788. 87. 98 Kubinyi A.\ Budapest tört. i. m. 45. - A keddi pesti piaci napra 1. Kovachich, M. G.: Formulae i. m. 264. 99 Riisz Fogarasi Enikő: Kolozsvár vásáros napjai. In: Ora§e §i orá§eni - Városok és városlakók. Szerk. Ionufc Costea et al. Cluj-Napoca 2006. 368-374. 100 Sátoraljaújhelyen hétfőn volt hetivásári nap egészen 1771-ig, amikor a vármegye a keddi és a pénteki piacozást el nem rendelte. A hétfői vásári napra 1. a város 1261. évi privilégiumát (Elenchus 53.), a legrégibb városkönyv 1617. évi töredékét („az vasar vambannis hetfeö nap, valami az biro kezehez megien") és az 1620. évi bejegyzését: SUL Sátoraljaújhely város lt. Tanácsülési jegyzőkönyv 1. (VI) 95. Az új piacozási rendeletet 1. SUL Zemplén vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei (IV 2001.a.) 63. 760.
